„A hithez való jog mindenkit megillet”

Ulickaja: megregulázta Szolzsenyicint

„Én a hitet mélységesen személyes ügynek tartom, sőt bátorkodom kijelenteni, e személyesség nélkül a hit társadalmi intézménnyé válik, amely alig különbözik a politikai pártok programjától.” - nyilatkozta Ljudmila Ulickaja orosz regényírónő nemrég egy interjúban, hozzátéve, hogy „ha abból indulunk ki, hogy létezik valamilyen egyedül üdvözítő hit, s az összes többi eretnekség – akkor a világ ellenségeskedésre, bizalmatlanságra, szétszaggatottságra ítéltetett. A hithez való jog minden embert megillet”.

Az 50 éves kora fölött publikálni kezdő, idén 68 éves szerző ilyen és hasonló reagálásaira mondta Jevgenyij Jevtusenko orosz költő: „Nemcsak kiváló író, interjúiból is kiviláglik: leány a talpán”.
Tény, hogy a magyarul 2003-ban megjelent Médea és gyermekei illetve az ugyanebben az évben kiadott Kukockij esetei című regények óta nálunk is nagy népszerűségnek örvendő írónő – aki 2009 áprilisában a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt – oda tud mondogatni, ha erkölcsről vagy hitről esik szó. A zsidó származású, megkeresztelkedett Ulickaja néhány évvel ezelőtt magát a nagy Szolzsenyicint, az Ivan Gyenyiszovics egy napja és a Gulag-trilógia íróját figyelmeztette egy esszében, hogy igaztalanul ítél egykori híveiről. „Elképzelhető-e kereszténység könyörület nélkül?” - hangzik írásának címe.

A humánum, a morál kérdéseivel foglalkozó regényeivel világhírűvé lett írónő (művei csaknem 40 nyelven olvashatóak) a minap elnyerte a Simone de Beauvoir-díjat. A mindössze három éves kitüntetést Julia Kristeva francia filozófus alapította Simone de Beauvoir francia író-filozófusnő születésének 100. évfordulójára, és emberi jogi aktivistáknak ítélik oda.

A hősök tere

„Az Ulickaja-hősök pontosan tudják, hogy valódi énjük megtalálása csak úgy lehetséges, ha életüket valamely magasabb szempontnak vetik alá, ha tetteiket nem az evilági élet, hanem valamely metafizikai vagy transzcendens világ mércéjével mérik.” - tartja a siker egyik titkának Goretity József irodalomtörténész, Ulickaja fordítója a Szombat című folyóiratban 2009-ben megjelent tanulmányában. Ezeket a problémákat feszegetve Ulickaja nem kerülheti meg a vallásosság, illetve a felekezeti hovatartozás kérdését sem – folytatja Goretity.

Szonyecska – a magyarul 2006-ban kiadott kisregény címszereplője - miközben elfogadja sorsát, egyre gyakrabban gondol származására, vallástalan életében a zsidó közösséghez való tartozására. Az Odaadó hívetek, Surik című magyarul 2008-ban publikált regényben a litván Domenik atya Valerija halotti búcsúztatásán magától értetődő természetességgel hozza közel a címszereplőhöz a transzcendenst. „A magát ateistának valló Alik haldoklása, elsorvadása közben szintén kapcsolatba kerül a transzcendenciával, még ha meglehetősen komikus, már-már groteszknek mondható formában is: a mindenben kételkedő, zsidó származású és pravoszláv feleséggel bíró Alik kimódolja, hogy egy és ugyanazon estén vallási vitát folytasson előbb egy pópával, majd egy rabbival – mindezt a szomszéd szobában zajló tivornya és az utcáról felszűrődő indián zene hangjai kíséretében. Bármilyen frivol is a hangvétel, bármennyire deszakralizált is a helyzet, a pópa és a rabbi felekezetektől független transzcendenciára törekvése érvényesülni látszik” - így Goretity.

Ez a felekezetek felettiség, pontosabban a zsidó és keresztény egyesülése mutatkozik meg Daniel Stein, tolmács című 2009-es regényében. Stein zsidó származású, de mivel katolizált, Izraelbe költözését nem a származásának, hanem annak köszönheti, hogy a háború alatt, a Gestapo tolmácsaként, kimentett háromszáz halálra szánt embert egy zsidó gettóból. Haifában karmelita papként ivritül tart istentiszteleteket, mégpedig úgy, hogy közben nem fogadja el a keresztény egyházak egyik dogmáját, a szentháromságtant. Az igaz történet alapján íródott regény főhőse, Daniel testvér olyan egyházközösséget működtet, amelybe befogad katolikus zsidókat, katolikus arabokat, remeteéletre vágyó, szinte minden felekezetben csalódott hívőt. A vándor Stein életét a szintén kiközösítettek és hontalanok gyámolításának áldozza.

Bár a kritika szerint e művében néhány teológiai és egyházpolitikai állításban tévedett, dicséretben részesítették amiatt, hogy „egy 20. századi Assisi Szent Ferencet akart ábrázolni”.
 

S.A.

• Cimkék:
Ljudmila Ulickaja regény író Szolzsenyicin Jevtusenko Gulag könyv költő tolmács hit

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére