Azt azért elismerték: a fotók sokkolták a közönséget

Sarkozy tüzelte a vizeletes Krisztus-kép rongálóit? (frissítve)

Mint a Mindennapi megírta, hétfőn az avignoni Collection Lambert kortárs múzeumban megrongálták a New York-i fotóművész, Andres Serrano Piss Christ (kb. Pisás Krisztus) című, vitatott képét, melyen egy vizeletbe állított feszület látható (nyitóképünkön). A francia rendőrség keresi az elkövetőket, Frederic Mitterrand kulturális miniszter elítélte a támadást, melynek során három őr is megsérült. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy szombaton néhány száz tüntető demonstrált a múzeum előtt, és az avignoni püspök is kérte a képek eltávolítását.

Nem ez az első eset, hogy támadás éri az 1950-ben született Serrano fotóját: a kép címe alapján vizeletnek tekinthető, sárga közegben mutató feszületet. Sőt, ez a mű hozta meg „alapismertségét”. Két évvel a kép keletkezése után ugyanis a republikánus Jesse Helms, Észak-Karolina és a szintén republikánus Alfonse M. D’Amato, New York állam szenátora az Egyesült Államok szenátusának széles nyilvánossága előtt legazemberezte az akkor 39 éves botrányhőst. Utóbbi még össze is tépte a fotó reprodukcióját.

Az Amerikát bemutató sorozat egyik képe 

A képpel – még pontosabban annak címével – persze a provokatív Serrano magának csinálta a bajt, hiszen ha nem ekként címkézi fel képét, sokan talán még gyönyörűséget is lelhettek volna a látványban. A kép egy szövetségi pénzekkel is sáfárkodó alapítvány támogatta kiállításon tűnt fel – nyilván ezzel is magyarázható a szenátorok indulata.

A Serrano hírnevét növelő botrányok ellenére sok keresztény védelmébe veszi a képet. Wendy Beckett nővér, brit művészettörténész és apáca például egyáltalán nem tartja blaszfémiának, és mint egy interjúban kifejtette: „a kép kifejezi, amit Krisztussal szemben elkövettünk”.


Mit is akart mondani a művész?

Serrano megítélésében egyébként korántsem biztosak a műítészek. Robin Updike, a Seattle Times amerikai napilap művészeti kritikusa némileg talán mellébeszél, amikor csak „zavaró, de szép” képeket emleget. Már nem ennyire udvarias Richard Dorment, az Art Critic London kritikusa, aki Serranót egyszerűen csak „harmadrendű alkotónak” tartja. Vele ellentétben Trond Borgen norvég művészettörténész viszont több, a Hyperfoto című norvég művészeti magazinban megjelent méltatásban a fotográfust egyebek mellett az „új humanizmus” képviselőjének nevezi, mondván, „olyan művészetet képvisel, amely mindig az emberrel és az ember univerzumban elfoglalt helyével foglalkozik. Ezért kerülnek nála előtérbe az emberi élet alapvető elemei: a szex, a vallás és a halál.”

„Csodálkoztam a franciaországi reakción, mivel a francia közönségem mindeddig jóval elfogadóbb volt, mint az amerikai” – mondta el a Mindennapinak a katolikus neveltetésű Andres Serrano, aki mindmáig tartja a hitét. „Nagyon csalódott vagyok amiatt, ahogy kipécézik és használják ezt a képemet. Sosem akartam keresztényellenesnek tűnni. A hitem szimbólumait használom, és Krisztus vérére és testére utalok, hogy megmutassam szenvedéseit, és azt, hogy alázattal tűrte, ami kiszabatott rá emberként és Isten fiaként” – folytatta a művész.
 

Serrano Madonnája 

Magyarországon Serrano 2002-ben állított ki az azóta megszűnt újpesti MEO Kortárs Művészeti Gyűjteményben (ez a képe nem volt látható). Még meg sem tapadhattak rendesen a kiállítás plakátjai, rajtuk egy 80 éves hivatásos modell aktja – a plakátot leszedette Tarlós István, akkor III. kerületi polgármester. Serrano akkor azt sajnálta, hogy „éppen az egyik legszebb, ráadásul magyar modell” akadt fenn a helyi ízlés rostáján. Az akkori kiállítás anyaga Serrano 1994-es, öt hónapos magyarországi tartózkodásának gyümölcse volt. A művész kollégája, az azt megelőző évben itt fotózgató Joel-Peter Witkin javaslatára kereste fel ezt a „témában gazdag” helyet. Akkor szinte inkognitóban volt, nem érintkezett szakmabeliekkel, nem járt kiállításokra – legfeljebb az Ecseri piacot bújta, ahol kegytárgygyűjteményét gyarapítgatta.

Úgy tűnik, Sarkozy állhat a háttérben

A Guardian alaposan utánajárt a háttérben sejthető okoknak. A galéria igazgatója, Eric Mézil úgy fogalmazott: a megsérült munkákból kiállított kollekciót újra megnyitják, hogy „az emberek láthassák, mit tettek a barbárok”. Azt mondta: a tettet egyfajta „inkvizíciós hadjáratként” értelmezi, ami a műalkotások ellen irányul. Állítja: a „Piss Christ” ellen szerveződött mozgalom kezdete arra az időre tehető, amikor a Sarkozy elnök vezette UMP párt ellentmondásos vitát generált Franciaországban a vallásosság és a szekularizáció témájában. Az elnök jelenleg mért, rekord alacsony népszerűsége alapot ad azoknak a vádaknak, melyek szerint a muszlim-ellenes és extrém jobboldali retorikát csupán a jövő évi választások és a Nemzeti Front emelkedésének megtörése indokolta.

A Libération kérdésére, miszerint miért most került sor a Piss Christ elleni tiltakozásra, Mézil rámutatott: Sarkozy márciusi, az első keresztes háborúkhoz kötődő Puy-en-Velay-ben, mondott beszédében dicsérte „Franciaország keresztény örökségét”. Úgy fogalmazott: „tisztán látható volt a szombati demonstráción, hogy egy szélsőséges katolikus csoportosulás rögtön tudott azonosulni az elnök szavaival, extrém erőszakosságával. A feszültség légköre akkor alakult ki, amikor a tiltakozók sértő megjegyzéseket vágtak az észak-afrikai származású múzeumi személyzet felé. Egyikük jól hallhatóan azt mondta: „bele fogom dobni a Koránt egy kübli szamárhúgyba”! A múzeum kapott egy olyan e-mailt is, ami arról értekezett, hogy vizeletbe kellene dobni Anna Frank naplóját is.

A francia kulturális miniszter, Frédéric Mitterrand, elítélte a vandalizmust, amit az alapvető szabadságjogok és az alkotás elleni támadásként értékelt, de elismerte, hogy a műalkotás sokkolták közönséget. Alan Escada, a Civitas főtitkára a Le Dauphiné Libéré napilapnak úgy fogalmazott: „nem támogatom, és nem ítélem el a történteket, csak érthető elkeseredettségemnek adhatok hangot”.
 

-mi-
 

• Cimkék:
Andres Serrano Piss Christ fotó kép blaszfémia

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére