Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-07-22 21:22:00

Ezer alakban rejtőzik

Prostituált volt-e Mária Magdolna?

A római katolikus egyház július 22-én ünnepli Mária Magdolnát, de ki is ez a nő, akit Jézus annyira szeretett, és aki annyi vitát gerjesztett, annyi vihart kavart?

Hogy ki is volt pontosan, talán soha nem tudjuk meg. A Biblia ismeretének fényében annyit mondhatunk mindössze, hogy galileai Magdala városából származó nő volt, egy azon női követők közül, akik gondot viseltek Jézusra és vagyonukból szolgáltak neki. Hogy mégis Jézushoz közelálló személy lehetett, mutatja, hogy a három asszony között volt, akik elmentek a sírhoz, hogy Jézus testét megkenjék és a végtisztességet neki megadják. Ezek után Jézus maga küldte el Máriát a tanítványokhoz, hogy hírül adja nekik feltámadását. A tanítványok persze nem hittek egy asszony szavának mindaddig, míg egy férfi, jelesül Péter nem igazolta állítását.

A keresztény hagyomány évszázadokon keresztül prostituáltnak tartotta, pedig a Biblia Mária Magdolna nevével kapcsoltban sehol sem említi sem a héber kadesha, a szakrális parázna, sem a görög porné, a prostituált kifejezést. 1969-ben maga Róma is visszavonta azt az állítást, hogy Mária Magdolna parázna lett volna, a XX. század végére mégis egész kultusza alakult ki a prostituált Magdalai Mária-képnek.

A kavarodás egyik oka az, hogy valóban nem egyszerű eligazodni a Jézust körülvevő asszonyok között. A korai keresztény időktől mind a mai napig előszeretettel összemossák ezeket a nőalakokat. Legelőször Szent Hippolit római érsek, az Énekek éneke magyarázatában azonosította Magdalai Máriát azzal a nővel, aki Bethániában kente meg Jézus lábát és fejét. A szövegben valóban van utalás arra, hogy az asszony bűnös volt, ám arra, hogy kurtizán lett volna, nincs, és asszony neve sem szerepel egyetlen esetben sem.


Jézust követő nők kavalkádja

Ám ez csöppet sem zavarta Szent Gergely pápát abban, hogy az Úr 591. évének húsvéti prédikációjában Máriát azonosította a bűnös nővel, valamint Lázár és Márta húgával is. Bár Gergely nem beszélt arról, hogy milyen bűne volt Máriának, a népi hiedelem, majd maga a római katolikus egyház innentől prostituáltként kezelte Magdalai Máriát. Olyannyira, hogy az anglikán egyházban a megesett lányok védőszentjeként tisztelték.


Monica Bellucci Mária Magdolnaként A passió című filmben. Kép innen.

Ha rekonstruálni szeretnénk Mária Magdolna vagy a Jézust követő nők alakját, hiteles forrásként egyedül a szent iratok állnak rendelkezésünkre, mivel a korszak történeti feljegyzéseiből hiányoznak a Jézust követő nőkre való utalások. Krisztus kereszthalála után majd kétezer évig a kanonizált Bibliai könyveket tekintették ilyen autentikus forrásnak, és fogadták el mértékadónak. Egészen 1896-ig, amíg az athéni régiségpiacon fel nem tűnt a Mária evangéliumának nevezett irat első része. A kézirat Berlinbe került, de a tudósok csak 1955-ben vonhatták kutatásuk alá a leletet, amely az időszámítás szerinti második században keletkezett, feltehetően egy gnosztikus közösségben. A szöveg Jézus beszélgetéséit tartalmazza tanítványaival a halál utáni életről. Máriát ezek az iratok az apostolok gondviselőjeként jelölik meg.

1946-ban a Luxor melletti Nag Hammandiban bukkantak rá más tekercsek mellett az elveszettnek hitt Mária evangéliumának több töredékére is kopt fordításban. Ezek a szövegek azokat a tanításokat tartalmazzák, amelyeket Mária álmában kapott mesterétől. A Mária evangéliumában leírtak megerősítik az Apostolok Cselekedeteinek beszámolóját arról, hogy az ősgyülekezetben egy meg nem nevezett asszony nagy tekintélynek örvendett.


A Megváltó jegyese?

A probléma itt is ugyanaz, mint a kanonizált bibliai szövegek tekintetében: nincs utalás arra, hogy melyik Máriáról is van szó. Stephen J. Shoemaker, az oregoni egyetem vallástudományi tanszékének docense szerint a Nag Hammandi leletek, az Újszövetségi iratok illetve az őskeresztény gyülekezetek liturgikus és szokásrendjének összecsengése azt igazolja, hogy a Mária evangéliumának szerzője nem Mária Magdolna, hanem Jézus anyja.


A bűnös nő El Greco festményén. Kép innen.

Más kutatók, mint például Karen King Mária Magdolnának tulajdonítja az iratot. King rámutat arra, hogy már az őskeresztény egyházban is felütötte fejét a női és férfi vezetők közötti feszültség. A professzorasszony a National Geographic amerikai honlapján úgy vélekedett, hogy Mária Magdolna és Jézus nem házasodtak össze, hiszen egyetlen ősi szöveg sem említi őket férjként és feleségként. Ám Mária evangéliuma azt sugallja, mintha Mária Magdolna jobban, mélyebben megértette Jézus szavait, mint a többi apostol – véli King.

Jézus és Mária intim viszonyáról valóban nem ad felvilágosítást a Mária Evangélium, de a szintén Nag Hammandiban fellelt Fülöp evangélium Máriát Jézus társának nevezi, és leírja, hogy (Jézus) „jobban szerette minden tanítványánál, s gyakran szájon csókolta őt”. Dan Brown nagy vihar kavart könyvének – A da Vinci kódnak – egyik igazolható forrásalapját éppen e sorok adják. A Brown által felállított elmélet azonban korántsem új, már a XIX. század dereka óta jelen van a köztudatban, és számtalan művet ihletett. A Szent Grál legenda szerint Jézus és Mária Magdolna házasságot kötött, gyermekiek születtek, így Jézus egyenes ági leszármazottai még ma is közöttünk élnek.


Miklya Luzsányi Mónika

A nyitókép Arnold Böcklin festménye.
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.