Valláspótlék az ezoterikus irodalom

Olvasnak-e a keresztények?

Az olvasási gyakoriság folyamatos csökkenéséről, a „Gutenberg-galaxis” haláláról már jó ideje szólnak aggódó hangok, ugyanígy beszélnek a szociológusok az utóbbi évtizedek „elvallástalanodásáról” is. A kettő összefüggéséről, a vallás és az olvasás kapcsolatáról szóló kutatás során valamivel több, mint három és félezer, 18 éven felüli interjúalany válaszait elemezték az Országos Széchényi Könyvtárban 2005-ben (azóta nem történt felmérés e témában).

Girlpower

A korábbi, 1985-ös adatokhoz képest jelentősen növekedett a nem vallásosak, illetve a „maguk módján vallásosak” száma – derül ki Nagy Attila olvasáskutató az eredményekből írt tanulmányából, melyre cikkünk is támaszkodik. Az utóbbi, meglepő nevű kategóriába soroltak - akik bevallásuk szerint hívők, de egyik valláshoz sem kötődnek - aránya 50% fölé került.
A felekezethez valamilyen módon kötődő válaszadók közül az egyház tanításait követők legnagyobb arányban az evangélikus felekezethez tartoznak (18 százalék), a katolikusok és reformátusok részesedése szinte hajszálpontosan megegyezik (15,4 és 15,5 százalék). Az sem meglepő, hogy minden felekezetben többen vannak a nők, és a községekben jóval nagyobb arányban élnek a kérdezett történelmi egyházak hívei, mint a nagyvárosokban.

A fokozatos elvallástalanodást jelzik az életkori megoszlások is. A nem vallásos kategórián belül a legfiatalabbak, a 18–29 évesek vannak a legtöbben (26 százalék), a legidősebbek, a 70 éven felüliek pedig a legkevesebben (7 százalék). Tehát a vallásosság némi egyszerűsítéssel jobbára a nők, a községben lakók és az idősebb emberek csoportjait jelentette 2005-ben is.

Az olvasási kérdésekre adott válaszok korábbi kutatások eredményeit ismétlik: a nem vallásosak és az egyház tanításait követők vannak egy szinten, ők a leginkább olvasók; a bizonytalanok („nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e”) s a legnépesebb (2030 fő), „a maguk módján vallásosak” csoportja pedig csaknem hajszálpontosan az országos könyv-olvasói átlagot jeleníti meg.
A „hol is vannak a missziós terepeink?” kérdés mind a fogyatkozó olvasótábor felől, mind az egyházak oldaláról jogosnak tűnik. Hiszen a nem vallásosak és a maguk módján vallásosak egyaránt a könyvet nem olvasók táborát szaporítják.

A stílus maga a keresztény

Az egyházhoz nem tartozók olvasási mutatói kiemelkedően a legjobbak: csak fele nem olvasó, és több mint ötödük rendszeresen vesz könyvet a kezébe. Őket követi a hagyományosan polgári gyökerű (iparos, kereskedő ősökkel rendelkező) evangélikusok, majd a református réteg, és bizony a többségi katolikus csoport olvasói arányszámai egyértelműen a leggyengébbek.

Érdekes összefüggés mutatkozik az utolsónak olvasott könyv stílusa és a vallásosság között. A kutatók a szépirodalmi műveket romantikus, realista, 20. századi illetve modern kategóriákba sorolták (természetesen ez a kategorizálás meglehetősen önkényes, hiszen modernnek számít ezen a kérdőíven a 20. század elején élt Mihail Bulgakov és Ady Endre épp úgy, mint a kortárs Bodor Ádám). Ezen kívül még a szórakoztató, az ismeretterjesztő irodalom, a szakkönyv, a vallásos irodalom és az ezoterikus művek csoportja szerepelt a kérdőíven.

A romantika korában írt könyveket az egyházhoz tartozó vallásosak preferálják. A realista, a 20. századi művek, és a modern irodalom esetében a mérleg nyelve a nem vallásosak javára billen el. Míg az egyház tanításait követők csaknem négy százaléka olvas modern irodalmat, addig nem vallásosok között ez az arány valamivel több, mint öt százalék.

Kulturális szakadék

A szórakoztató lektűrök (többek között Robin Cook, Danielle Steel) vonatkozásában viszont már szinte kulturális szakadékról beszélhetünk, hiszen ezeket a nem vallásos csoport csaknem 38 százaléka fogyasztja, míg az egyházi tanításokat követőknél ez az arány alig több mint fele az előzőnek (mintegy 20 százalék).

Az ezotéria egyértelműen valláspótlékként működik, legkeresettebb a maguk módján vallásosok körében, míg a vallásos irodalmat (melybe a Biblia is beletartozik) csak két csoportban említik: a maguk módján illetve az egy-egy felekezet tanítása szerint vallásosak, természetesen itt is eltérő intenzitással (egy illetve öt százalék)

A nem vallásosak egyetlen kategóriában mutatnak kiemelkedő, mindenkit megelőző eredményt: az ide tartozó nők 41 százaléka a lektűrök közül választotta utolsó olvasmányait, szemben az egyháziasan vallásos nők 22 százalékos képviseletével.

Az öntudatosan nem vallásosak és az egyház tanításait követők a teljes mintát tekintve rendszeresen szoros küzdelemben váltakozva végeznek az első helyen. Vagyis bizonyos rangsorokban a nem vallásosak, máskor pedig az egyházias módon istenhívők érnek el némileg jobb eredményeket. A legnagyobb létszámú, a „maguk módján vallásos” önbesorolást vállalók rendszerint az országos átlaggal egybeeső módon válaszolnak.

Kiss Judit Ágnes

• Cimkék:
olvasási szokások olvasásszociológia

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére