Még mindig divat a búcsújárás

Napbaöltözött Mária tizenkét csillaggal: hit vagy babona?

A mai napig egyik legfontosabb búcsújáró hely Csíksomlyó, ahol a székelyeket megsegítő Máriát ünneplik Pünkösdkor a katolikusok. A reformáció idején ugyanis János Zsigmond unitáriussá akarta tenni a székelyeket, ám azok kemény nyakú, kemény fejű nép lévén nemigen hajlottak a szépszóra, őseiktől örökölt hitüket nem akarták „a Jézus-tagadó pogány vallással" felcserélni.

János Zsigmond (Szapolyai János és Izabella fia) művelt, felvilágosult uralkodóként írta be nevét a történelembe, s éppen ő hirdette meg a tordai országgyűlésen a vallásszabadságot, ám az 1567-es esztendőben mégis seregeket gyűjtött a hitükben hű székelyek ellen. A harcra elsősorban nem a vallási hév, hanem a lázadástól való félelem hajtotta.

Nagy csata volt

1567 Pünkösdjén egész seregét Csíkba rendelte, s a hagyomány szerint a két csapat éppen a Somlyó lábainál csapott össze. A fejedelem előre örült győzelmének, de hiába: serege csúfos vereséget szenvedett. A katonái nem értették, mi történt, s nem is érthették, hiszen ők csak a székelyekből álló maroknyi csapatot látták maguk előtt. Ám ha jobban kinyitották volna fülüket, talán kardcsörgés közepette is meghallották volna a székely asszonyok és gyermekek imáját, s ha feltekintettek volna a hegyre, tán meglátták volna a mennyei sereget is, amit a katolikusok hite szerint Szűz Mária küldött hű székelyei megsegítésére.

Csíksomlyó anno

A kegytemplom a Napbaöltözött Mária tizenkét csillaggal ékes festett faszobra a legenda szerint az égből szállt alá, hogy megsegítse a magára maradt székely népet. A szobrot csodák soksága vette és veszi körül ma is: állítólag vakok látnak, bénák járnak, halálos betegek gyógyulnak meg közbenjárására. Csíkban úgy tartják, hogy a háborúk és csapások előtt könnyezett a Mária-szobor, de ha hittel könyörögtek hozzá, képes volt elhárítani a bajt, elhessenteni a fellegeket Erdély egéről.

Mindezek emlékére indították el 2005-ben a Feltámadási menetet, amely a magyarlakta területek egyik legnagyobb búcsúja lett. Az immár hatodik éve megrendezett Feltámadási menet húsvétkor indul Zamárdiból és Tihanyból. A felső ági stációk Nyugat-Magyarország és Felvidék településeit érintik, az alsó ágon haladva pedig Bácskán és Bánáton keresztül érkeznek meg Pünkösd vasárnapra a Csíksomlyói kegytemplom alá a mintegy 3 000 kilométeres nemzeti zarándoklat résztvevői.

Miklya Luzsányi Mónika

• Cimkék:
Pünkösd búcsú Csíksomlyó

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére