Délvidéki tragikomédia

Ki kér kávét a ledózerolt színházban?

A tervet egyszer már módosították, és az eredetihez képest egy emelettel kisebbet kezdtek el építeni 2007-ben. Most viszont kiderült, hogy még ekkora színház megépítésére sincs elég pénz, ezért a napokban a szabadkai képviselő-testület megszavazta, hogy a már felépített falakból még egy emeletet bontsanak vissza, a három színpad helyett pedig csak két játszóhelyet építenek meg.
Eredetileg 14 ezer négyzetméter hasznos területű színház épült volna a délvidéki magyarság szellemi és politikai központjában, ám mostanra már nem tudni, hogy a készülő épületben mennyi lesz a színházi használatra kijelölt terület. Mert mára az is kiderült, hogy nemcsak, hogy visszabontják a falakat, de a meglévő tereket is átminősítik: üzlethelyiségekké, kávézókká, hogy a bevételből fedezzék majd az épület fenntartási költségeit.

A szabadkai Népszínház 150 éves épülete a Kárpát-medence nyolcadik legrégebbi színháza volt. A hányatott sorsú, Skultéty János tervei alapján 1854-ben épült színháznak mára csak töredékrésze maradt meg, hiszen többször átépítették, 1915-ben pedig porig égett. A nagytermet 1926-ban moziteremmé alakították át, majd a második világháború után színházterem lett belőle. 25 évig tervezgették felújítását, végül 2007 májusában kezdődött meg a bontása.


Széthordott műemlék

A Szerbia legészakibb városába álmodott színházépület tervezett felújításának finanszírozását 45-45 százalékban a szerbiai, illetve a tartományi kormány vállalta, Szabadka város pedig a maradék 10 százalékot. A tervek szerint öt év alatt kellett volna felépülnie az ötszintes, 14 ezer négyzetméter hasznos területű színháznak. Az összberuházás értéke 22 millió euró volt. Ám 2008-ban Szerbia legnagyobb kulturális beruházását egyszerűen kifelejtették a Nagyberuházási Alapból, ahonnan a pénzt várták, egy évvel később pedig már bele sem került sem a szerbiai, sem a vajdasági költségvetésbe.

Az eredeti színházterv. Havi 10 ezer euró.

Eddig három milió eurót fektettek be a szabadkai Népszínház újjáépítésébe. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy olyan színház, amilyet megálmodtak, sohasem fog megépülni Szabadkán. Ezért csökkentették a költségeket, azaz átrajzolták a terveket. A 150 éves épület újjáépítésén korábban naponta százan dolgoztak. Most hónapok óta senki sincs az építőhelyen. A kivitelező azt kérte a beruházótól, legalább az építőhely fenntartási költségeit fizessék ki. Ha nem teszik meg, elbontja a palánkokat, kiüríti a területet.

Az építőhely ugyan üres, de még így is, hogy semmit sem csinálnak a színházon, havi 10 ezer euróba kerül a fenntartása, biztosítása. A beruházó 200 ezer euróval tartozik a kivitelező cégnek. A kivitelező – a nemrég öngyilkosságot elkövető Zoran Franciskovity – halála után hitelezői széthordták munkagépeit, autóit. A rendőrség azóta is az után nyomoz, hova tűnt a színház építőhelyéről 400 ezer régi tégla. A téglákra nagy szükség lenne az építkezésen, ugyanis a 150 éves színházépület 35 százaléka védelem alatt áll. Nem is bontották el a hat korinthoszi oszlopot és a díszlépcsőt, melyek felújításra várnak. A műemlékvédelmi előírások szerint ezekhez csak eredeti építőanyag használható.

Az eredeti tervek szerint a színház összköltségvetése 22 millió euró volt. Az emeletek visszabontása mellett a tervezett színházi berendezéseken is spórolnak. Már bejelentették, hogy a művészek ne számítsanak csúcstechnológiára. Így sikerült a 22 milliót (az emelet lebontásával és a terek átminősítésével együtt) 15 millióra lefaragni. Eredetileg 2012-re kellett volna elkészülnie az új színháznak. Most senki sem mer időpontot mondani, hogy mikor költözhetnek be a művészek az új, illetve felújított színházba. Minden attól függ, mikor és mennyi pénzt kap Szabadka a színházra, Szerbia legnagyobb kulturális beruházására.
 

Kép és szöveg: Kabók Erika/Szabadka 
 

• Cimkék:
népszínház szabadka építészet újjáépítés műemlék kultúra

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére