Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-06-01 23:50:00

85 éves lenne Marilyn Monroe

Holtában is csábít a kallódó szexistennő

Ma 85 éve született Norma Jane Mortenson, művésznevén Marilyn Monroe. A tragikus sorsú, 36 éves korában, 1962-ben öngyilkosságot elkövetett színésznő a felmérések alapján ma is az egyik legismertebb hollywoodi sztár.

Monroe több volt mint sztár, mítosz volt – állítják a színésznő rajongói, életrajzírói és azok, akik nem hisznek abban, a színésznő öngyilkosságot követett volna el. Tény, hogy Monroe halálának körülményeit máig vitatják, a tervek szerint jövőre készül el az első olyan életrajzi játékfilm, amely abból az elméletből indul ki, miszerint a színésznő gyilkosság áldozata volt. A tragikus esemény 50 évfordulójára időzített Marilyn című film sztorija Lionel Grandison Los Angeles-i igazságügyi orvosszakértő állításaira épít. A sztár halálakor helyettes halottkémkémként dolgozó Grandison cáfolja a hivatalos verziót, mondván: kényszerítették rá, hogy meghamisítsa Monroe halotti bizonyítványát, és öngyilkosságként tüntesse fel a szerinte erőszakos gyógyszer-túladagolást.

Mítosszá mégsem halálának kétes körülményei, hanem élete tették: a színésznő háromszor ment férjhez, súlyos depressziótól szenvedett, 1955 és 1962 között öt különböző pszichológus kezelte. Michel Schneider Marilyn, az utolsó fellépés című esszéregényében arra a következtetésre jut, hogy a zavart filmcsillag azért válhatott mítosszá, mert elemezhetetlen, áttetsző moziszemélyiség lévén minden vágyfantáziát rávetíthettek, elsősorban a férfi nézők. Az volt Monroe “nagy paradoxona, hogy csak látomás volt, ha ugyan nem álom, mivel kizárólag a mozivásznon létezett” – így Schneider.

Monroe szenvedett a ráosztott szexidol szereptől. Bár szívesen mutatta meg magát, paradox módon épp exhibicionizmusa mögé rejtette valódi személyiségét – állapítja meg Ádám Péter (Schneider nyomán) egy öt évvel ezelőtti, a Filmvilágban megjelent tanulmányában. Ádám részletesen elemzi Monroe és a pszichoanalízis amerikai mesterének, Ralph Greensonnak kapcsolatát. A színésznő 1960 januárjától haláláig, 1962. augusztus 4-ig szinte szimbiózisban élt a doktorral. A pszichiáter éppúgy függött páciensétől, mint a folyamatosan támaszt kereső Monroe kezelőjétől. Monroe ácsingózott az értelmiségi lét felé, Greensont vonzotta a mozgókép – a doktor anyai gondoskodással vette kezelésbe az akkor már súlyos gyógyszerfüggő színésznőt, és segítségnyújtás helyett inkább a korai halált segítette elő, derül ki a tanulmányból. “Ahogyan a Marilyn környezetében élők, Greenson doktor is arra összpontosította minden energiáját, hogy a színésznő „működőképes” legyen, hogy forgatni, dolgozni tudjon. Ez viszont nem ment nyugtatók, altatók nélkül. A kör bezárult: mindenkinek az volt az érdeke, hogy Marilyn megkapja a szükséges gyógyszereket, máskülönben munkaképtelen lett volna. Ahogyan a színésznő a gyógyszerektől, úgy függött a környezetében mindenki – a szó anyagi jelentésében – őtőle.”

 

A színésznő halálával kapcsolatban Ádám Péter néhány, a Los Angeles Times-ban leközölt, Monroe privát magnótekercsre vett monológjaira hivatkozva megállapítja, helyt álló lehet Greenson elmélete, miszerint a színésznő nem lett öngyilkos, de nem is gyilkolták meg, egész egyszerűen túladagolta a felírt gyógyszereket.

A kallódó színésznő valódi segítséget soha nem kapott. Öt éves volt, amikor vágóként dolgozó anyja megtébolyodott, pótszülei is a filmiparban dolgoztak, a Norma Jane Mortensonként anyakönyvezett Monroe beleszületett a filmiparba. Tizenhat évesen ment először férjhez, és 18 volt, amikor egy hadianyaggyár betanított munkásaként felfedezte egy haditudósító fotográfus. Modell lett, majd 1948-tól kisebb filmszerepeket kapott. Szexidollá az 1953-ban készült Niagara című filmmel és a Playboy címlapfotójával lett – az újság szellemi atyja, Hugh Hefner a kilencvenes években megvásárolta a Monroe melletti sírhelyet a Los Angeles-i Westwood temetőben.

Sokan kezelték tárgyként, híres volt botrányos kapcsolatairól, Joe DiMaggio-val baseball-játékossal és Arthur Miller íróval kötött házasságának szinte minden pikáns részletéről beszámolt a sajtó. Az erőszakos halálával kapcsolatos konspirációk alapja a John F. Kennedy amerikai elnökkel, majd fivérével Robert Kennedy-vel folytatott viszony volt.

A színésznő szenvedett a ráosztott “buta szőke” szerepétől, de készésgesen kiszolgálta. Több volt a tárgyiasult szexszimbólumnál, bár nem egy forgatáson megkapta: “ne gondolkozz, csak légy szexi”. Valódi személyiségét lassacskán bekebelezte a szerep, azonos lett a képmással, az végzett vele, amiből ma nem egy hasonmása – Madonnától Lady Gagáig – jó üzletet csinál. Bulvárlapok felméréseiből kiderül: ma is sokan rajonganak érte, de nem a színésznőért, hanem a tárgyként kezelhető szexszimbólumért.

mi

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek A mozi
  • Az év legjobb mozifilmjei, kritikákkal
  • Milyen a jó mártír?
  • Jövő héten érkezik a Vaslady
  • Lista: ezeket játsszák a Filmszemlén
  • Elment a „barbár messiás”
  • Nőuralom az új Avatarban
  • Elveszett gyerekek faluja
  • Mi Jankovics Marcell rajzfilmjeinek titka?
  • Tarolni fognak a magyar filmek Franciaországban?
  • Készül a Szíven szúrt ország kettő
  • További cikkek Szexualitás
  • Az idősebbek több pornót néznek
  • Az ismeretterjesztő műsorokért rajonganak
  • A lelkipásztor elmondja, hogyan lehet szexelni
  • Szilveszteri üzenet a ribancoktól
  • Fogamzásgátlót apácáknak?
  • Az olasz szülők jól csinálják?
  • Kiskorúakat molesztált az utolsó napok szentje
  • Csonkolt nőiesség: barbár rituálé Kamerunban
  • Újabb amerikai politikus keveredett szexbotrányba
  • Férfiaknak gyengédség, nőknek szex?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.