Ellenségekből utcaszomszédok

Hogyan lehetünk boldogok a büntetőtáborban?

A 82. Ünnepi Könyvhét alkalmából a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában megjelenő Deltai haggada című könyvet Forgács Péter filmrendező, médiaművész és Visky András író, dramaturg mutatja be június 2-án a Laborban.

A családi emlékezet gyakran többgenerációs traumákat hordoz – a történelem olyan nyomait, amelyek megszakítják a közös visszaemlékezés folytonosságát. Nehezen elmondható történeteket nyel el a hallgatás; de a trauma, az üldöztetés a mese, családi mítosz, az adoma ruháját is magára öltheti, hogy könnyebb legyen továbbadni, átörökíteni. Csend, félmondatok, legendák, egy-egy tárgy és kép: ezt kapja kézhez az emlékező – olvasható a meghívóban.

A vidék, amelyre most visszagondolni igyekszünk – a Bărăgan, a romániai büntetőkolóniák színhelye – valóságos kulturális és társadalmi patchwork volt, ahol találkozni és együtt élni kényszerültek az etnikai, politikai, gazdasági okokból üldözött csoportok. Történelmi ellenségek váltak a viskó-falvakban utcaszomszéddá.

A könyv valójában a Visky-család kitelepítés-történetének a dokumentumaiból áll össze. Visky András 1957-ben született Marosvásárhelyen, sokgyermekes református lelkészcsaládban. Édesapját, Visky Ferencet az 1956 utáni ideológiai tisztogatás politikája idején, 1958-ban 22 év börtönbüntetésre ítélte a román kommunista vezetés (ebből hat évet le is töltött). Nem sokkal ezután feleségét és gyermekeit – köztük az ekkor kisgyermek Visky Andrást – a Bărăgan-alföldi táborba internálták. Miután édesapja 1964-ben szabadult, a család is hazatérhetett kényszerlakhelyéről. Családja meghurcoltatása és szenvedéseik később meghatározó témájává vált alkotói munkásságának is. Édesanyja helytállásának, férje iránti hűséges szerelmének és istenszeretetének Júlia című drámájában állít emléket.

A Deltai haggada egyedülálló vállalkozás: Gulág-elbeszélés, fikció, tényirodalom, képeskönyv, művészkönyv. Szabó Péter rajzai a felnőtt versus gyermek, a valóság versus fikció, fénykép versus rajz kategóriákat szüntetik meg. A formát érdekessé teszi, hogy a Szűcs Teri által „megkomponált” szöveg-faktúrák áttűnnek egymásba, többhangúságuk egészen izgalmas módon a dramatikus felé billenti a szöveget.

A Deltai haggada neve egyrészt a helyszínre, a Duna-delta vidékére utal. A haggada pedig héber szó: elbeszélést, kijelentést jelent. A szentirásból levont vagy hozzáfüzött olyan elméletek, tanítások, vagy elbeszélések, melyek ellentétben a halakhához nem vonatkoznak a vallás, vagy a törvény gyakorlatára. A szentirás magyarázata mellett etikai tanok és életszabályok, történelmi adatok, régi hagyományok és mondák, valamint az ókorban dívó tudományos nézetek alkotják főtartalmát. Előadása nem ritkán túloz, gyakran használ példázatokat és olykor merész képbeszédeket.

mi

• Cimkék:
Visky András Forgács Péter Szűcs Teri Deltai haggada könyv

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére