- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2011-01-29 18:51:00 „A második Illés”Felix Mendelssohn, akit Bach megkereszteltA héten a Müpában volt hallható Mendelssohn Éliás című oratóriuma. A bibliai témákra fogékony zeneszerzőnek köszönhető, hogy a zenekarok ma nem csak kortárs, hanem régi zenét is játszanak.Korhű hangszereken hangzott fel a héten a Művészetek Palotájában Felix Mendelssohn Éliás (Illés) című oratóriuma a Purcell Kamarakórus és az Orfeo Zenekar előadásában, Vashegyi György vezényletével. Az egyes kritikusok szerint légies könnyedségű, mások által vallási giccsként aposztrofált zene alkotójáról kevesen tudják, hogy neki köszönhető, hogy komolyzenei hangversenyeken korábbi korok muzsikáját hallhatjuk. Az 1847-ben 38 évesen elhunyt zeneszerző volt az, aki kitalálta, hogy ne csak kortárs zenét halljon a koncertlátogató: 1829-ben Berlinben bemutatta az akkor már több mint fél évszázada elhunyt Johann Sebastian Bach Máté-passióját. A sors fintora, hogy amíg ő újra-felfedezte a világnak Bachot – és utána Händelt és Schubertet – addig őt elfelejtették, és csak 1959 óta játsszák rendszeresen.
Mendelssohnról az általa bemutatott Bach-passiók alapján elmondhatjuk, hogy Bach révén keresztény lett – kulturálisan mindenképp. 1836-ra megalkotta hatalmas látomását, a Paulus című oratóriumot. Avagy hogyan lesz Saulusból Szent Pál – az Apostolok cselekedetei alapján összeállított szöveget laza könnyedséggel komponálta a becsvágyó ifjú. A főszereplő személye nem is kérdéses, mert vajon ki az, aki az egyik kultúrából a másikba lép(ett) át… Hiába a vallásos téma, a zenetörténészek ma már tudják, hogy Mendelssohn eleinte vallástalan neveltetése, majd kényszer-keresztelkedése megtette a hatását: a szerző sosem lett – a szó mai értelmében vett – hívő. Miközben büszke maradt zsidó származására, Mendelssohn a judaizmussal vallási szinten nem kereste a kapcsolatot. Mindazonáltal, a második Illést éppenúgy alapvető emberi és isteni válságok rázták meg, mint főhősét, hiszen tudjuk, hogy az oratórium komponálása idején már megélte szeretett szülei halálát, túl volt élete két nagy szakmai bukásán, és erősen szenvedett a depressziótól. Ráadásul, ötgyermekes boldog családapaként ekkor szeretett bele a svéd énekesnőbe, Jenny Lindbe. Kettejük között igen szoros lelki-szakmai kapcsolat lehetett, bár a viszonyuk még ma is több ponton homályos. A zeneszerzővel az oratórium megírása után, 1847-ben végzett a Mendelssohn-férfiak végzete, az agyszélhűdés. Windhager Ákos
|
Hírsor
A hét java
|
|