„A filmkészítés magasiskolája”

Emberek és istenek: a francia film itthon is siker

Az Emberek és istenek (Des hommes et des dieux) című francia filmnek, Xavier Beauvois alkotásának tavaly Franciaországban óriási szakmai- és közönségsikere volt. A Cannes-i fesztiválon elnyerte a Nagydíjat és a keresztény filmes közösség díját, az Ökumenikus Díjat. A kritikai- és fesztiválsikereken kívül a film a vetítőtermekben is aratott: több millióan látták, és négy hétig vezette a nézettségi listát is.
A napokban Magyarországon is bemutatott filmről itthon is áradoznak a kritikusok. „A filmkészítés magasiskolája” – így a Magyar Narancs című hetilap. „Igazi katarzist” élt át az origo.hu kritikusa, számára „megindító élmény [volt] látni a szerzetesekben dúló harcot emberi gyarlóságuk és az Istennek fogadott hűségük között”. Az Index újságírója szerint a mozi az alábbi hitbéli kérdésekre keresi a választ: „Mennyire hívő az ember, ha éppen a saját életéről van szó? Mit jelent a vallás, mit a közösség és mit a személyes felelősség?”

Szerzetes filmsztárok

Annak ellenére aratott tetszést az Emberek és istenek, hogy a mű egyértelműen vallásos alkotás.
A film igaz történetet örökít meg: a kilencvenes évek derekán az Atlasz-hegységben, az algériai Tibhirine-ben él – jó kapcsolatot ápolva a helyi muszlimokkal – egy kis francia cisztercita közösség. A békés szerzetesi életet azonban fenekestül felforgatják az iszlám szélsőségesek, akik folyamatos nyomás alá helyezik a kolostor tagjait.
A szerzetesek azonban szembenéznek a halálos fenyegetésekkel, és – részben a helybéliekkel való jó viszony, valamint az őket övező tisztelet miatt – a biztonsági szempontok ellenére sem cserélik fel algériai kolostorukat békés francia közösségre.
Így azután az sem éri meglepetésként őket, hogy egy márciusi éjszakán a Fegyveres Iszlamista Csoport (GIA) elnevezésű szélsőséges gerillaszervezet behatol kolostorukba, és elhurcol hét szerzetest. A hegyek közé viszik őket, és – ez már a film elbeszélésén túli valóság – két hónapig rabságban tartják, majd barbár kegyetlenséggel végeznek velük. Levágott fejüket az algériai hatóságok találják meg, testük nyughelye a mai napig ismeretlen.

Az ügy még mindig vihart kavar Franciaországban: tavalyelőtt Nicolas Sarkozy elnök – az algériai kormányzat hangos nemtetszésétől kísérve – bejelentette, újranyitná az ügy aktáit, hogy egyszer s mindenkorra kiderüljön, ki felelős a gyilkosságokért. Felmerült ugyanis, hogy esetleg algériai kormánykatonák hajtották végre a lefejezést, hogy a francia közvéleményt a GIA ellen hergeljék.

Algír-francia testvérek

A Mindennapi már a tavaly novemberben megjelent, a film hátteréről szóló cikkben megírta: a mű Franciaországi sikere annak is köszönhető, hogy a cisztercita szerzetesek története magába sűríti az elmúlt ötven évnek az arab világgal kapcsolatos összes ellentmondását. Algéria Franciaország egyik legrégebbi exgyarmata, mely gyarmattartójától csak az 1954 és 1962 közötti háború után tudott megszabadulni. A két ország szoros kulturális, politikai és migrációs kapcsolata miatt természetes, hogy a francia közvélemény érzékenyen reagál Algéria legkisebb rezdülésére is.

A hét szerzetes elhurcolása ráadásul tudatos támadássorozatba illeszkedett bele, melynek egy célja volt: lerombolni az iszlám és a keresztény felekezetek közt fennálló jó viszonyt. Az orani püspökség 1838-as megalapítása óta fennálló algériai katolikus egyház a kilencvenes években ugyanis a tolerancia és a vallások békés egymás mellett élésének egyik zászlóvivője volt. Az iszlám szélsőségesek stratégiájára jellemző, hogy pont ezért támadtak neki engesztelhetetlen dühvel.

A ciszterciták elrablása előtt már korábban meggyilkoltak három apácát, és a Tibhirine-i szerzetesek kivégzése után nem sokkal, 1996 augusztus elsején merényletben végeztek Pierre Claverie-vel, Oran katolikus érsekével is. Az iszlám fundamentalizmus ráadásul nem csak múlt, hanem jelen is. Algéria ma is forrong, legutóbb 2007 decemberében történt merénylet Algírban: egy robbantásban 31 ember – köztük 17 ENSZ-alkalmazott – vesztette életét. Ezt a merényletet azonban már nem valami hazai szervezet, hanem a globalizálódó terrorizmus legveszélyesebb szervezete, az Al-Kaida hajtotta végre.

T.G.

Kapcsolódó cikk:
http://mindennapi.hu/cikk/kultura/sulyos-kepek-terror-es-meditacio/2010-11-02/246
 

• Cimkék:
Emberek és istenek Nicolas Sarkozy Cannes film mozi siker Al-Kaida francia muszlim

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére