Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-05-27 21:30:00

Nem kellett a keresztény Attila-sztori

Az írófejedelem előkerült kéziratai: hívő volt a Gépnarancs szerzője?

Több mint húsz kiadatlan kéziratot – novellákat, forgatókönyveket és zenemű-partitúrákat – találtak az 1993-ban elhunyt Anthony Burgess brit író manchasteri házában.

Nem tudni még, mi lesz a sorsa a Nemzetközi Anthony Burgess Alapítvány kutatói által felfedezett, kiadatlan Burgess-műveknek. Az 1998 óta működő, az író-zeneszerző-esszéista özvegyének hagyatékából létrehozott intézmény például csak tavaly érte el, hogy a szerző instrukciójának megfelelően mutassák be azt a zenedarabot, amelyet Burgess saját, 1964-ben, Shakespeare születésének 400. évfordulójára készült regénye felhasználásával írt. A Monsieur Shakespeare eredeti partitúrája az író feleségének halála (2007) után került elő, és bár a darabot már egyszer bemutatták az Egyesült Államokban, majd később Glasgowban a skót BBC készített felvételt belőle, koreográfia még sosem készült hozzá – a tavaly Angers-ben rendezett balett így igazi ősbemutató volt, a színpadi akciók a Burgess-hagyatékban fellelt írói instrukciók alapján valósultak meg. A Monsieur Shakespeare különlegessége, hogy ez az egyetlen balett Burgess mintegy kétszáz zeneműve között.

A most felfedezett kiadatlan Burgess-kéziratok között is találtak zeneműveket, de nem egy félbehagyott vagy visszautasított forgatókönyvet is. Utóbbiak között például olyan szkriptek szerepelnek, mint a Sigmund Freud, Attila és Michelangelo életét feldolgozó munkák, de előkerültek egy nagyszabású Houdini-mozi forgatókönyvrészletei is, utóbbin Burgess az Aranypolgár című alkotással világhíressé lett Orson Welles rendezővel dolgozott együtt.

Harminchárom kiadott regénnyel Burgess így is a kortárs angolszász irodalom nagyszabású és termékeny írójának számított. Az 1917-ben született, katolikus neveltetésű és számos vallási ihletésű alkotást jegyző Burgess számára a világhírt az 1962-ben írt Gépnarancs című regény hozta meg. A közeljövőben játszódó erőszakparabolából Stanley Kubrick rendezett filmet 1971-ben, eredetileg Burgessel közösen írták a forgatókönyvet, majd egy komolyabb alkotói vitát követően a rendező maga dolgozta át a regényt. Most a rendező által visszadobott eredeti Burgess-szkript is előkerült, külön érdekesség, hogy épp negyven éve mutatták be a filmtörténet egyik legellentmondásosabb botránymoziját. Az erőszakábrázolása miatt kritizált, tulajdonképp erőszakellenes film rendezője mégsem veszett össze annyira Burgess-szel, közösen terveztek egy látványos opust Napóleon életéről, most ennek a filmnek a forgatókönyv-vázlata is előkerült.

Noha Burgess még fiatalkorában szakított a katolikus dogmatikával, a vallásos témák, és a hit végigkísérték életét. Halálakor a Times című brit lap kolumnistája az irodalom nagy moralistájaként búcsúztatta – nem véletlenül. Leghíresebb munkájában, a Gépnarancsban az erőszak és a szabad akarat kérdését állította középpontba, regényírói főműve, az 1980-ban megjelent Földi hatalmak a 20. századi ember megpróbáltatásait veszi górcső alá. A nyolcvanas években egyre több vallási tematikájú regénnyel rukkolt elő (Romlottak hatalma, A férfi Názáretből) – de már sokkal korábban írt keresztény ihletettségű filmforgatókönyveket. 1974-ben mutatták be a Mózes című tévés miniszériát, de ő írta a forgatókönyvét a Franco Zeffirelli rendezte A názereti Jézus című négyrészer tévésorozatnak is (1978), valamint az A.D. című sorozatét, amely az apostolok cselekedeteit dolgozta fel. A három miniszériát később a Burgess-kutatók vallásos tévétrilógiaként is emlegették.

A hit témája zeneműveiben is visszaköszönt – az autodidakta zeneszerző írt oratóriumot, Istent dicsőítő kórusműveket, de ő írta a Mózes című tévésorozat zenéjét is. Munkabírása és alkotótempója óriási volt, a hagyatékát feldolgozó egyik kutató meg is jegyezte, arra kíváncsi, az író élete 76 évében aludt-e egyáltalán. A mostani felfedezés annyiban nem lepte meg a kutatókat, hogy Burgessről közismert volt, gyakran írt az asztalfióknak, egy-egy kiadó elutasító levele után vagy letett a közzétételről vagy megfeledkezett a már befejezett műről. 1993-ban, tüdőrákban halt meg, s bár nem egy művét komoly kritikával illeték, mondván vallásellenes, a magát keresztényként meghatározó Burgess monaco-i sírján végakaratának megfelelően az “Abba, Abba” felirat látható, amely arámiul annyit tesz: Uram, Uram.

– mi –
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.