- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2011-06-08 09:00:00 Mintha a sátán maga hegedülneAz első magyar prímás: férfiruhás roma nőA héten a Gödörben zajló Athesam fesztiválon szóba kerül Czinka Panna is, az egyik első hegedűvirtuóz, aki nem csak roma volt, de nemét férfiruhába rejtő pipázó nő.Az Athesam roma összművészeti fesztiválon a héten a Gödörben Czinka Pannára is emlékeznek, többek között fellép a nevét a prímásról kapó Cinka Panna Cigány Színház. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett a muzsikája. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta, házat, telket adományozott neki, és „kétéves időközönként új vörös ruhát".Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn (akkori megfelelője a viola da gamba) játszó ügyes cigányzenészhez. Majd férjével és annak két fivérével, 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigánybanda, amelyben két hegedűs (egyikük a prímás, a másikuk a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Panna volt az első hegedűs, és amikor nem zenéltek, ellátta a háztartást és segített főállásban kovácsmester férjének a műhelyben. Czinka Panna Greguss Imre festményén Hírük napról napra terjedt, ünnepségekre 20-30 mérföldről is hívták őket muzsikálni. Miután az egyes források szerint „himlőhelyes és golyvás”, mások szerint „feltűnő szépségű, ruháin drágaköveket viselő” prímáskirálynő mégiscsak férfimunkát űzött, ezért a mulatságokon férfiruhában lépett fel. Korabeli képeken és későbbi festményeken is így ábrázolják, szájában rövid pipával, amelynek hossza nem zavarta a zenélésben.
Czinka-kultusz „Mintha csak a sátán maga hegedülne” – jegyezték fel a kortársak és írta róla több mint 120 évvel halála után is Endrődi Sándor költő. Az ezernyolcszázas években gróf Fáy István és Káldy Gyula adták ki Czinka Panna műveit (A régi magyar zene kincsei c. gyűjteményben), ezek azonban sajnos nem eredetiek, köztük a híres Czinka Panna-nóta sem. A legenda szerint az ő műve a Rákóczi-induló, de az is csak a 19. század elején, jóval halála után keletkezett. Nem maradt fenn hiteles műve. Legtöbb szerzeményeinek azonban csak címét ismerjük, ilyenek többek közt: a Háromszáz özvegy nótája, a Halotti tánc és az Ősapáink dala. Az 1772-ben elhunyt Czinka Panna sok mindenkit megihletett, nemrégiben szlovák–magyar koprodukcióban film is készült róla. Csemer Géza színművet írt róla 1996-ban. mi
|
Hírsor
A hét java
|
|