A tökéletesség csapdája

A vallás, ami Marilyn Monroe vesztét okozta

Az 1962-ben 36 éves korában elhunyt Monroe hányattatott gyermekkora közismert, s az is, hogy a színésznőt közelről ismerő barátok, orvosok szerint különc viselkedésében és öngyilkosságában is közrejátszhatott gyermekkorából eredő maximalizmusa és kisebbrendűségi komplexusa. Nem tudhatjuk, mi mehetett végbe a 20 éves lány lelkében, amikor produceri utasításra megváltoztatta a nevét, és barna haját szőkére festette. Az azonban bizonyos, hogy teljes személyiségcsere történt: Norma Jeane-ből, a hadiüzem gyári munkásnőjéből egy csapásra Marilyn lett, milliók sztárja.

Amikor az 1966-ban forgatott The Legend of Marilyn Monroe című dokumentumfilmben megkérdezték első férjét, James (Jim) Dougherty-t, hogy milyennek ismerte feleségét, azt mondta, hogy ő soha nem ismerte Marilyn Monroe-t. Ő csak Norma Jeane-t ismerte, a kis kamaszlányt, aki végre önálló életet akart élni. Elmondta azt is, hogy úgy gondolta, Normának meleg otthonra és biztonságra van szüksége, ezért egyezett bele a házasságba. De Monroe nem volt háziasszonynak való, és valószínűleg nem hétköznapi otthonra és biztonságra vágyott.

Monroe vallásosságáról csak annyit tudunk, hogy az Arthur Millerrel kötött házassága érdekében áttért a zsidó hitre. Ugyanakkor Norma Jeane kifejezetten érdeklődött a kereszténység és a Biblia iránt. Anyja fanatikus híve volt a Keresztény Tudomány (Christian Science) egyháznak (ennek az egyháznak az elődjéhez tartozott Elizabeth Taylor családja). Norma első vallásos élményeit nem tőle kapta, hiszen a mentális zavarban szenvedő asszony az alig két hetes kislányt nevelőszülőkhöz adta. Monroe-t hét éves koráig többek között a mélyen vallásos, baptista Bolender család nevelte.


Halálnak nevezett esemény

„Szinte mindenki tudott velem Istenről beszélgetni, és gyakran figyelmeztettek, hogy ne bántsam meg Őt” – idézi Monroe-t J. Randy Taraborrelli The Secret Life of Marilyn Monroe című könyvében. A Bolender gyerekek visszaemlékezései alapján Taraborrelli egy hívő baptista család képét rajzolja meg, ahol a gyerekek, így a kis Norma Jeane is vasárnapi iskolába járt, és a szerda esti bibliaórán is részt vett. 1933-ban Norma visszakerült anyjához, majd nagynénje, Ana nevelte egy ideig. Eleanor Goddar, Monroe akkori legjobb barátnője szerint Ana néni nagyon vallásos volt, de egyáltalán nem fanatikus. Monroe maga is azt nyilatkozta róla, hogy ő volt az egyetlen ember az életében, aki fiatalkorában elfogadta és megértette őt.

Isten tökéletes gyermeke az autóban is. Kép innen.

A nagynéni házában mélyedt el azután a fiatal lány a Christian Science nevű egyház tanításaival. Barátai, ismerősei visszaemlékezései alapján a kamaszlány éjszakákon át tanulmányozta a Bibliát, és olvasta a vallás alapítója, Mary Baker Eddy írásait, amelyek mély nyomot hagytak benne. A Keresztény Tudomány tana Istent egyfajta magasabb szellemiségnek, teremtő elvnek tekinti. Így az emberek, mint Isten gyermekei valójában halhatatlan szellemek. Testünk csak káprázat, az egyetlen igazán létező dolog az Isten.

Mary Baker Eddy bibliaértelmezése szerint a halál – egyfajta téves gondolkodás eredménye – nem más, mint a halálban való hit. A „halálnak” nevezett esemény után Isten ismerete kiteljesedik, és a lelki, szellemi fejlődés folytatódik. A menny és pokol nem fizikális helyek, hanem a halál után is megmaradó tudati állapotok, amit helyes vagy hibás gondolkodásunk határoz meg: a menny nem más, mint az Istennel való egység felismerésének örök gyönyörűsége, míg a pokol az a kín, amit az emberi szellem magának okoz azzal, hogy elfogadja a halál és fájdalom létezését.
 

Imádságos könyv a forgatáson

Donald Spoto, Monroe életrajzírója szerint Ana néni elfogadó szeretete lehetett az oka, hogy Normában fellángolt az Isten iránti vágy. Nyolc évig rendszeresen járt a Sherman Oaks Christian Science Church gyülekezeti alkalmaira, és valóban meg akarta érteni az Isten által rendelt élet lényegét. Spoto szerint „Ana néni kedvesen, de kicsit leegyszerűsítve mutatta meg Norma Jeane-nek azt az utat, miszerint csak az a valóság, ami az ember elméjében létezik, és csak ez a tudat képes biztonságot adni.” A fiatal lány fogékony volt erre a tanításra, hiszen „régóta keresett menedéket a bizonytalanság elől”. Spoto szerint a Keresztény Tudomány tanai vezették Marilynt arra a meggyőződésre, hogy tökéletesnek kell lennie.

Házasságuk elején Jim is eljárt Normával a gyülekezetbe, de nem tudott olyan lelki vezetője lenni, mint a nagynéni volt. Marilyn úgy érezte, hiába tartja meg vallása előírásait, képtelen Jim mellett „Isten előtt jobbá válni”. Ana néni, amint tudomást szerzett Norma gondjairól, levélben azonnal válaszolt szeretett gyermekének: „Isten nem szűnik meg létezni azért, mert vonaton utazol – utalt Norma vonatfóbiájára –, és nem szűnsz meg az ő tökéletes gyermeke lenni akkor sem, ha autóba ülsz vagy hajóra szállsz.”

Első fotósa, Andre de Dienes szerint még az első forgatásain is gyakran elővette Ana nénitől kapott imádságos könyvét, és nem egyszer fel is olvasott a fotográfusnak belőle. Ám Ana néni 1948-as halála után Marilyn elfelejtette Norma Jeane-t, s vele a vallást is. A tökéletességre való vágy azonban haláláig megmaradt. A rosszmájú pletykákkal ellentétben nem csak szexuális vonzerejének volt köszönhető, hogy olyan nagyságokat tudott meghódítani, mint Arthur Miller vagy John F. Kennedy. Marilyn rengeteget olvasott, sajátos intelligenciájú nővé vált. Ám a most bemutatott, Simon Curtis rendezte filmből is úgy tűnik, hiába feküdt a lábai előtt a fél világ, számára saját szépsége, intelligenciája kevésnek bizonyult a tökéletességre való törekvés útján.

Miklya Luzsányi Mónika

A nyitókép innen.
 

• Cimkék:
marilyn monroe arthur miller kennedy keresztény tudomány zsidó vallás egyház film

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére