Hírsor
2011-10-28 15:10:00
Vége a diszkriminációnak a briteknél?
Három évszázad után mentesítik a brit trónutódlási törvényeket a vallási diszkriminációtól és a nemek közötti megkülönböztetéstől. A brit kormány javaslatát elfogadták azok a nemzetközösségi országok is, amelyeknek államfője a brit uralkodó.
Ennek alapján ha Vilmos herceg és Katalin hercegnő majdani első gyermeke leány lesz, esetleges öccse nem kerülhet elé a trónutódlási sorban csak azért, mert fiúnak született. A most jóváhagyott, történelmi jelentőségű módosítás értelmében ezután az sem lesz akadálya a trónra lépésnek, ha a majdani uralkodó házastársa netán katolikus hitben nevelkedett. Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement gondoskodik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa „pápista”.
A jogszabály a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvénykezési aktusa volt. Vilmos, aki a katolikus érzelmű II. Jakab elzavarása után ült az angol trónra, igyekezett a katolicizmus szellemét is mindörökre távol tartani a koronától. E törvényi diszkrimináció ráadásul külön sújtja a katolikusokat azzal is, hogy más hitű – például muszlim vagy zsidó – uralkodói házastárs esetén nem tiltotta a trónra lépést.
A Nemzetközösség most zajló ausztráliai csúcstalálkozóján – amelyen jelen van II. Erzsébet királynő és David Cameron brit miniszterelnök – ugyancsak megállapodás született a mindenkori uralkodó fiú utódai számára elsőbbséget biztosító jelenlegi, szintén diszkriminatív trónutódlási rend felszámolásáról. Ez már vonatkozik Vilmos herceg majdani gyermekeire is. Vilmos - Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, II. Erzsébet királynő unokája – áprilisban kelt egybe polgári származású kedvesével, Kate Middletonnal, és édesapját követi majd a trónon.
Az eddigi brit trónutódlási előírások alapján Vilmos és Kate – vagyis Katalin cambridge-i hercegnő – majdani legidősebb fiúgyermeke örökölte volna a koronát, abban az esetben is, ha lenne idősebb leánytestvére. Ha Vilmosnak és Katalinnak két fia születne, még az ifjabbik fiútestvér is az esetleges idősebb leányutód elé került volna a trónöröklési sorban, ha nem született volna döntés a jelenlegi diszkriminatív rendszer megszüntetéséről.
A mostani trónörökölési szabályok miatt még a királynő saját leányát is komoly hátrányok érik, és ez már így is marad, mivel az ausztráliai Perth városában folyó nemzetközösségi csúcs döntése értelmében a módosítás nem visszamenőleges hatályú. Így Anna hercegnő továbbra is mindössze a tízedik a brit trónutódlási sorban, jóllehet idősebb az uralkodó két legfiatalabb fiúgyermekénél, a sorban negyedik helyen álló András yorki hercegnél és Eduárdnál, Wessex grófjánál is, aki a hetedik.
A 85 esztendős II. Erzsébet királynő is csak azért ülhet – immár majdnem 60 éve – az Egyesült Királyság trónján, mert szüleinek, VI. György királynak és Erzsébet anyakirálynőnek nem voltak fiúgyermekei. E törvények ma már egyértelműen ütköznek a vallások és nemek közötti megkülönböztetést tiltó brit és európai uniós jogszabályokkal.
A vallási korlátozások módosítása ugyanakkor nem terjed ki magára az uralkodóra, vagyis katolikus királya vagy királynője továbbra sem lehetne Nagy-Britanniának. A mindenkori brit uralkodó ugyanis egyben az anglikán egyház első számú világi vezetője, és az ő felelőssége az anglikán világunió legfőbb vallási méltóságának, Canterbury érsekének a kinevezése. Így bármely jövőbeni uralkodói leszármazottnak – ha igényt formál a trónra – továbbra is anglikán protestáns hitben kell majd nevelkednie, akkor is, ha egyik szülője katolikus.
mti
|
