Hírsor
2011-11-09 12:25:00
Munka törvénykönyve: védettek maradnak a kisgyerekes anyák?
Az új munka törvénykönyve akkor szolgálja leginkább a munkavállalók érdekét, ha korszerű és rugalmas szabályozást teremt, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban hozzanak létre új munkahelyeket – mondta a szakállamtitkár.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása. Azt mondta: a javaslat fokozott figyelemmel van a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességi igényeire, tágabb teret enged a felek megállapodásainak és csak annyiban avatkozik be e megállapodásokba, amennyiben a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges.
A részletekről Czomba Sándor elmondta: a munkaviszony tartalma és teljesítése köréből a javaslat továbbra is kiemeli a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályokat, mivel e jogintézmények önmagukban is rendkívül összetett és részletes rendezést igényelnek.
A javaslat jelentősen bővítené a szerződéses alapú szabályozás szerepét, az individuális és a kollektív autonómia lehetőségeit, azaz a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét – fejtette ki Czomba Sándor.
Czomba Sándor kiemelte, hogy a hatályos törvény nem rendelkezik külön cím alatt a munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelméről, a törvényjavaslat ezzel szemben igen, így rögzíti, hogy a munkavállaló ellenőrzése csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével – emelte ki az államtitkár.
Kiemelte, hogy az új munka törvénykönyve megalkotásakor fokozott figyelemmel voltak a munka és a családi élet összehangolására. Példaként említette többek között, hogy a javaslat – szemben az Európai Unió szabályozása által elvárt 18 héttel – 24 hétben határozza meg a szülési szabadság időtartamát, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a várandósság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.
Czomba Sándor szerint a javasat az anyákat és gyermekeiket támogatná
Czomba Sándor elmondta, hogy a védett korral azonos védelem az anyákat megilleti a gyermek hároméves koráig akkor is, ha nem vesznek igénybe fizetés nélküli szabadságot. A javaslat gyerek születésekor az apa számára 5 nap fizetett pótszabadságot biztosít, ezenkívül a javaslat a munkavállaló erre vonatkozó ajánlata esetén – négyórás foglalkoztatás keretében – a versenyszférában is kötelezővé teszi a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek három éves koráig.
A javaslat ugyancsak új elemként, a gyermek után járó pótszabadságot mindkét szülő számára biztosítja - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Elmondta: a próbaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, az alap- és pótszabadságok rendszere lényegét tekintve ugyancsak a mostani szabályozás szerint alakul.
A javaslat megtartja a műszakpótlék intézményét – hangsúlyozta Czomba Sándor, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy megszüntetni javasolja a 14 és 18 óra közötti munkavégzés esetén járó pótlékot, valamint a megszakítás nélküli munkarend indokolatlan külön pótlékát azzal, hogy ezek helyett bérpótlékot is magában foglaló alapbérben vagy havi átalányban is meg lehet állapodni.
Megváltoznak a munkaviszonyok és megszűnik a szakszervezeti vétó
Kiemelte, hogy a javaslat fenntartja a védett kor intézményét, és a gyermekvállalással és védett korral érintett munkavállalók körében a felmondási tilalmak rendszerét. A munkavállalói biztosíték intézménye kapcsán kiemelte, hogy ez csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ – mondta, és hozzáfűzte, hogy több európai országban van példa ilyen biztosítékra.
Az államtitkár elmondta, hogy az új munka törvénykönyvében szabályozzák az atipikus munkaviszonyokat, és a javaslat bevezet olyan új foglalkoztatási formákat is – például a behívás alapján történő munkavégzést, vagy a munkakör megosztását –, amelyek a részmunkaidőben történő munkavégzés sajátos módjai. A kollektív munkaügyi kapcsolatok körében a javaslat lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács és a munkáltató között létrejött üzemi megállapodás is tartalmazzon a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat – mondta Czomba Sándor.
Kiemelte: kollektív szerződést szakszervezet köthet, a munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető, ezért a szakszervezetek együttesen jogosultak a kollektív szerződés megkötésére. Megszűnne a szakszerveteket megillető munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltása, valamint a szakszervezeti vétó intézmény, és a javaslat az államtitkár szavai szerint új megközelítésben tartja fenn a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét és fizetett munkaidő-kedvezményét.
mti
További cikkek
|
Munka Törvénykönyve
|
|
|
|