Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Hírsor
2011-12-01 13:47:00

Mégsem adják ki a megfigyeltek aktáit

A 18 mágnesszalag az 1944-1990 közötti állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza.

Visszavonta a kormány azt a tavaly decemberi határozatát, amelyben előírta, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter idén november 30-ig dolgozzon ki törvénytervezetet "az elmúlt rendszerben, nem jogállami keretek között rögzített adatbázisokban lévő, egyes titkosszolgálati tevékenységgel összefüggő iratoknak a megfigyelt személyek részére történő visszaadásáról" - derül ki a Magyar Közlöny szerdai számából.

A közigazgatási tárcának az okokról az MTI érdeklődésére adott tájékoztatása egyebek között kitér arra: a határozattal összefüggő előzetes koncepciók olyan heves szakmai vitákat eredményeztek, amelyek alapján úgy látják, hosszabb idő kell a szakmai viták lefolytatására és ezek alapján a megfelelő új koncepció kialakítására.

A kormány tavalyi, most visszavont rendelkezésében arra is felhívta a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a koncepció megvalósítása érdekében kezdje meg a felülvizsgálatát az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatokkal kapcsolatos szabályozásnak, illetve terjessze elő az erre vonatkozó jogszabály tervezetét.
Ez az a pont, amelyre a tárca - az MTI-nek a visszavonás okát firtató megkeresésére - úgy reagált: "az előzetes koncepciók olyan heves szakmai vitákat eredményeztek, amelyek alapján a KIM azt állapította meg, hogy hosszabb időt szükséges hagyni a szakmai viták lefolytatására és ezek alapján a megfelelő új koncepció kialakítására.

A minisztérium álláspontja szerint az állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett iratok ügye szakmai és történelmi kérdés, ezért ennek figyelembevételével fogja elkészíteni az erre vonatkozó jogszabály-tervezetet". A KIM közlése a visszavonás egyik okaként jelöli meg, hogy az időközben elfogadott, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi törvény biztosítja a kormányhatározatban foglaltakat, azaz a koncepció elkészítésénél alkalmazandó szempontok között feltüntetetteket (információs önrendelkezési szabadság minél teljesebb körű érvényesülése; érintettek személyes adatainak védelme; a minősítet adatok védelméhez fűződő közérdek védelme), "erre vonatkozóan további szabályozásra nincs szükség".

Hatályban maradt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény is, mely szabályozza az iratok megismerését, kutathatóságát - teszik hozzá. Mint közölték, ez a törvény jelenleg is biztosítja a megfigyelt, a harmadik személy, a hivatásos alkalmazott, az operatív kapcsolat és a hálózati személy számára a levéltárban kezelt iratban szereplő, kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatok megismerését, nyilvánosságra hozatalát.

Tavaly, a december közepi határozat megjelenése után két nappal a KIM parlamenti államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott a rendelkezést értelmezve, hogy az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak majd a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, és az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek. Ez szakmai és politikai körökben is vitát váltott ki.

Bajnai Gordon akkori miniszterelnök 2010. február 22-én jelentette be a parlamentben: a kormány háromtagú civil bizottságot hoz létre, hogy felügyelje a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) őrzött mágnesszalagokon található adatok hiánytalan feldolgozását, a minősítés felülvizsgálatát, majd a minősítésüket elvesztő anyagok levéltárba adását. (A 18 mágnesszalag az 1944-1990 közötti állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza.)

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság jött létre. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal. Amikor 2002 nyarán.

Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D-209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es Csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottság jött létre az ügynökkérdés vizsgálatára. 2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal jogutódjaként létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak; később létrejött a Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására.

 

MTI

 


 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.