Az illetéktörvény módosítását javasolják a szabolcsi gazdák

A térségi kamara tapasztalatai szerint a termőföldről szóló törvény, a családi gazdaságokról szóló kormányrendelet, az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint az illetéktörvény jogalkalmazói gyakorlata és a jogalkotó szándéka között ellentmondás van. Mint írják, ez adott esetben sok pénzébe kerülhet a családi gazdaság tagjának, vagy az erdőtulajdonosnak. Ha a vállalt feltételek teljesítését nem úgy értelmezik a gazdálkodók, mint az illetékmentesség jogosságát ellenőrző állami hatóságok, akkor az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetni és semmissé válik az illetékmentesség. Erre pedig már konkrét példák is vannak – olvasható a közleményben.

Az agrárkamara vélekedése szerint mindez annak a jogalkalmazói értelmezésnek a következménye, mely szerint a családi gazdaság tagjaként a közös termelésbe bevitt mezőgazdasági terület, illetve erdőtulajdonosként a társult erdőgazdálkodási tevékenység folytatása „vagyoni értékű jog alapítását” jelenti. Álláspontjuk szerint ezekben az esetekben a mezőgazdasági terület, illetve erdő haszonbérbe adása nem jön létre, így a földhasználatra alapozott „vagyon értékű jog” alapítása sem történik meg.

Ugyanakkor az érintett szabályozók eltérő értelmezhetősége is tetten érhető. Ez csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több száz gazdálkodót érinthet hátrányosan, miközben ők a családi gazdaságokra, illetve az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásában jogkövető magatartást tanúsítottak. Ezért a megyei agrárkamara konkrét javaslat megfogalmazásával a törvényhozáshoz fordult a szabályozási környezet oly módon történő sürgős megváltoztatásáért, hogy „az a gazdák számára a korábban elgondolt illetékmentességet aggálymentesen biztosítsa.”

MTI

• Cimkék:
illetékmentesség termőföld illetéktörvény

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére