A Nato-főtitkár 9/11-ről

Kijelentésének alátámasztásaként a felhőkarcolókba becsapódó repülőgépekre és a metrórobbantásokra - vagyis a fanatikus "iszlámistákhoz" köthető 2001-es New York-i, valamint a 2005-ös londoni merényletre - való emlékeztetés mellett utalt arra is, hogy idén júliusban éppenséggel egy iszlámgyűlölő norvég fiatalember rendezett vérfürdőt tinédzserek nyári táborában. Rasmussen felidézte, hogy az egy évtizeddel ezelőtt elkövetett merényletek nyomán a NATO saját történelmében először nyúlt az alapokmány ötödik cikkelyében megfogalmazott kollektív önvédelmi eszközhöz.

E cikkely alapján ha valamely tagállamot támadás ér, azt az egész közösség ellen intézett támadásnak tekintik. A NATO így bekapcsolódott az amerikai légtér védelmébe, majd "fellépett, hogy megfossza a szélsőségeseket afganisztáni menedékhelyüktől" - fogalmazott a főtitkár.
Megállapította, hogy a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelőjét már "eltemette a történelem", de sajnálkozva hozzátette, hogy a konfliktusok szörnyűséges ideológiáját még nem temették el vele együtt.

A gyűlölet szításával szemben a NATO főtitkára a békés együttélést, a gyümölcsöző együttműködést, az egyéni szabadságjogok tiszteletét és a kölcsönös türelmet ajánlotta hallgatósága figyelmébe. Az "elnyomható, de kiolthatatlan" szabadságvágy példájaként említette a szövetségesek második világháborús partraszállását, továbbá azt, ahogy az emberek "kimentek az utcára" 1956-ban Budapesten, 1968-ban Prágában és 1989-ben Berlinben. Ugyanezen események sorában méltatta a közelmúlt tuniszi, kairói és tripoli fejleményeit.
"Az arab tavasz a remény új évszakát jelenti valamennyiünknek" - mondta megemlékező beszédében Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.

mti

• Cimkék:
9/11 terrorizmus egyesült államok nato

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére