A magyar borok 70 százalékát feketén értékesítik?

Varga Péter, az évente 11 millió palack bort értékesítő Varga Pincészet tulajdonosa úgy fogalmaz: érthetetlen, hogy miért is tűrte ilyen sokáig ezt a helyzetet a kormány. A közlemény utal korábbi hivatalos statisztikákra is, miszerint a belföldön forgalomba hozott borok legalább 45 százaléka kikerüli az adózást. (Ezt a hegyközségi szőlőtermesztési és bortermelési statisztikából illetve a befizetett forgalomba hozatali járulék értékéből és az export-import egyenlegéből számították ki.)

A közlemény ismerteti: a legnagyobb hazai borászat saját számadataiból is kitűnnek a feketeértékesítés okozta károk. Amikor az első Orbán-kormány bevezetette a zárjegyet, értékesítésük az előző évhez képest 35 százalékkal nőtt, amikor pedig a Medgyessy- kormány megszüntette, 24 százalékkal csökkent. A társaság szerint a zárjegy bevezetése lehetőséget teremtene arra, hogy a kormányzat a borászatok adminisztrációs terheit és költségeit jelentősen csökkentse. Az ebből fakadó megtakarítás pedig fedezné a zárjegy beszerzésének és felhelyezésének költségeit.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a napokban Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke az adótörvényhez módosító javaslatot nyújtott be, amelyben kezdeményezte a borzárjegy újbóli bevezetését. Az indítvány szerint a javaslat segítené a magyar borágazat megtisztulását, a feketekereskedelem és a borhamisítás visszaszorítását.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára a témával kapcsolatban az MTI-nek azt mondta, hogy feketekereskedelem arányára ezen a területen semmiféle statisztika nincs. Szerinte minden erről alkotott vélemény csak feltevésen alapszik.

MTI

• Cimkék:
Varga Pincészet zárjegy bortermelés Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fekete értékesítés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére