Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-11-07 14:30:00

Zöld megoldásokkal a szent helyek megóvásáért

Összeomlás fenyegeti a világ zarándokhelyeit

Számítások szerint évről évre mintegy 100 millió ember indul el zarándokútra a világ valamelyik vallásos emlékhelyéhez.

A világ legnépszerűbb célpontja a maga évi 20 millió látogatójával a Guadalupei szűzanya ikonját rejtő mexikói kisváros, a második helyezett a szikhek szent helye, az észak-indiai amritsari Aranytemplom évi 11 millió zarándokkal, de milliókat vonzanak az olyan ismertebb zarándokhelyek, mint Lourdes vagy Mekka is. A történelem eddigi legnagyobb feljegyzett zarándoklata az indiai Maha Kumbh Mela fesztivál volt, a 144 évente tartott ünnepségen 2001-ben nem kevesebb, mint 60 millió hindu hívő vett részt.


Túlterhelt zarándokhelyek

A népszerű zarándokhelyek többsége modern mértékkel mérve apró településeken található, melyekre a vallási ünnepeken befogadóképességét többszörösen meghaladó tömeg zúdul, a végsőkig túlterhelve az ivóvízkészletet, az élelmiszer-készleteket, a szennyvízcsatornákat, a szeméttároló kapacitásokat – ne felejtsük el, egy útra kelő ember mindig több csomagolóanyagot, üres flakont, és egyéb hulladékot termel, mintha otthon maradna – és az elektromos hálózatot.

A tömegek ráadásul tönkretehetik magát a zarándokhelyet is, nehezen helyrehozható károkat okozva az évszázados épületekben, nem is beszélve a természeti környezetről, melyet lepusztít a százezres táborozók hada. Ahogy Martin Palmer, a BBC vallási szakértője megfogalmazta: „A szent helyek gyakran olyan területeken találhatók, ahol páratlan a biodiverzitás, mégpedig pont azért, mert a vallási szempontok felülírták a modern fejlesztések szükségességét. A zarándokhelyek sérülékenyek és érzékenyek, és mostanra a puszta létük is veszélybe került azáltal, hogy ugrásszerűen növekedik az érdeklődés irántuk.”


Zöld Zarándokvárosok

A zarándokhelyek aggasztó állapotát – például a mekkai zarándoklat után hátramaradó százmillió műanyag flakont – látva nem csoda, ha 2011-ben a világ vezető vallásai is aktívan elkezdtek foglalkozni a problémával. November elején, Assisiben keresztény, moszlim, hindu, taoista és zsidó felekezetek képviselői létrehozták a „Zöld Zarándokvárosok” (Green Pilgrim Cities) névre hallgató mozgalmat.

A kezdeményezés kibontakozásában a világvallások segítségére volt a brit központú Vallások Szövetsége a Természet Védelméért (Alliance of Religions and Conservation) – melyről korábban már a Mindennapi is megírta, hogy az Egyesült Államokban zöld fordulatot kíván előidézni az evangéliumi politizálásban –, illetve a világ egyik legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a WWF. A Zöld Zarándokvárosok hálózatához olyan szent helyek is csatlakoztak, mint Jeruzsálem, a kínai taoista Louguanig, a norvég evangélikus Trondheim vagy a nigériai szufista iszlám Kano.

Az úttörő kezdeményezés pontosan huszonöt évvel azután született meg, hogy 1986-ban a világvallások képviselői első ízben ültek össze a környezetet érő károk elleni közös fellépés lehetőségének megtárgyalására. Fülöp angol herceg, a WWF akkori nemzetközi elnöke sürgette a résztvevőket: saját hitrendszerük és vallási gyakorlataik alapján találják ki, hogyan járulhatnak hozzá a környezetvédelem erőfeszítéseihez. A találkozó végül az első olyan környezetvédelmi nyilatkozathoz vezetett, amelyet a világ öt legnagyobb vallásának (buddhizmus, kereszténység, hinduizmus, iszlám és judaizmus) vezetői is aláírtak.


Kézzelfogható jelenség. Fotó innen

Azonban az elmúlt huszonöt év súlyosbodó globális környezeti problémái ellenére a nyilatkozatot mindmáig nem követték konkrét tettek. A Zöld Zarándokvárosok mozgalma ezt a mulasztást igyekszik pótolni azzal, hogy kézzelfogható jelenségekre kíván kézzelfogható válaszokat adni.

A zarándokoknak és a zarándokhelyek számára megfogalmazott elvárásokat a szervezet a pdf formátumban ingyenesen letölthető Zöld Zarándoklat Hálózat Kézikönyvében (Green Pilgrimage Network Handbook) összegzi. A kézikönyv jól összeszedett tanácsokkal látja el a környezetre is figyelni kívánó zarándokokat, és javaslatokat fogalmaz meg a zarándokhelyek számára, hogyan tudnak méltó körülményeket teremtetni a látogatóknak, valamint hogyan tudják megőrizni eredeti arculatukat, történelmi és természeti értékeiket.


Allah sem szereti a pazarlókat

Bár az olcsó energia miatt a közel-keleti moszlim országok nem jeleskednek a környezetvédelemben, a Zöld Zarándoklat Hálózat első önálló „Zöld Kalauza” mégis pont a Hadzshoz, a mekkai zarándokúthoz készült el. A kalauz egyszerű alapelvek betartására kéri a zarándokokat, mint például arra, hogy az út tervezésekor a legkevesebb károsanyag-kibocsátással járó megoldást válassza. A kalauz a környezettudatos zarándokokat felszólítja, hogy kerüljék a száraz melegben gyorsan kiürülő, eldobható palackos italok fogyasztását, és kevesebb nejlonzacskót használjanak. Ezenkívül arra figyelmezteti az utazni vágyókat, hogy mindig szedjék össze a saját szemetüket – aki volt már valamelyik arab országban, az tudja, hogy ez arrafelé egyáltalán nem számít magától értetődő dolognak.

De a kiadványnak van egy olyan aspektusa is, ami talán fontosabb, mint maguk az előírások: releváns teológiai érvekkel bizonyítja be a hívőknek azt, hogy környezetük védelmére maga a Korán kötelezi őket. A fő érv – mely egyébként szinte tökéletesen egyezik a keresztény környezetvédelmi megfontolásokkal – a következőképpen foglalható össze: Isten a világot nem arra teremtette, hogy az ember elpusztítsa, hanem arra, hogy az ember megőrizze. A környezet pusztítása ezért az Isteni Mű elleni bűn, csakúgy, mint az erőforrások eszetlen pazarlása. Ahogy a Korán egyértelműen megfogalmazza: „Egyetek és igyatok, és ne pazaroljatok, Ő bizony nem szereti a pazarlókat! (7:31 Szúra)”

A Zöld Zarándoklat Hálózatban és a Kalauzban megfogalmazott követelmények a magyar olvasók számára talán természetesek, de néha az egyszerű szabályok a legjobbak, főleg, ha megvalósulnak. És a szent helyek védelme mellett egy ilyen ökumenikus hálózat segítségével talán a világ minden részébe sikerül eljuttatni egy újfajta elkötelezettséget, mely a folytonos változtatás helyett a megőrzésre, az esztelen pazarlás helyett a mértékletes életre helyezi a hangsúlyt.

A vallások szava néha olyan helyre is eljut, ahová a világi felvilágosító kampányoké soha – a környezetvédelem teológiája ezért kulcsszerepet játszhat a Földünk jövőjéért vívott küzdelemben.

E. V.

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Környezet, védelem
  • Szálló por, szmogriadó: mi történik Magyarország légterében?
  • A médiafogyasztás káros az egészségre
  • Szappannal mossák a tengert
  • Sárkány éve: szeméttömeg és szelleműzés
  • Lemond a vidékfejlesztési államtitkár
  • Végveszély az óceánokon: csökken a halak túlélési esélye
  • Orbán Viktor: a háború elkezdődött
  • Patkányméreg kerülhet az élelmiszerbe?
  • Nem kegyelmeztek a bennszülött kislánynak
  • Mi az a környezetvédő zene?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.