Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-08-05 11:30:00

Kezelhető, kordában tartható a bipoláris zavar

Mániás depresszió: nem csak művészbetegség

Mániás depresszió, - mintha ellentmondás lenne. Nem illik össze a két kifejezés. Hiszen a mánia a cselekvés, aktivitás képzetét kelti, a depresszió pedig a csöndet, a letargiát.

Pedig létezik így együtt, mániás depresszióként a manapság egyre gyakrabban emlegetett pszichiátriai betegség, amit feltűnő hangulatingadozások kísérnek, a mély depressziótól a túláradó vidámságig, végigkísérve a beteg egész életét. Vajon miféle öröklött, vagy szerzett kórról van szó, amit leginkább a család, a közvetlen környezet vesz észre az érintetten, és szakorvos is gyakran csak akkor diagnosztizálja, mikor már jónéhány év eltelt ebben a különös-labilis állapotban?


Művészbetegség?

Bitter István egyetemi tanár, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója egyre többször találkozik a bipoláris zavarként jegyzett betegséggel, amelyet a köznyelv mániás depresszióként emleget. Ahogy elmondja, a világon legalább százmillió embert érint, Magyarországon a lakosság egy százalékát, vagyis minden századik embertársunkat. De ez a szám csak a már regisztrált, „felfedezett”, diagnosztizált betegekre vonatkozik, a valóságban ennél jóval többen szenvednek tőle. Talán kevés szó esik róla, bár depresszióról sokan panaszkodnak, gyakran az egész magyarságot depressziós népként emlegetik, a mániás depresszió viszont mintha csak kuriózumként jelenne meg a köztudatban. – Ennek több oka is lehet –- mondta Bitter professzor. – Valóban egy meglehetősen nehezen diagnosztizálható kórról van szó, ami sokszor megtévesztő tüneteket produkál, ezért jó ideig csak hangulatzavarként, hangulatingadozásként tartják számon.– tette hozzá a professzor.

Művészbetegségként is emlegetik, mert írók, festők, és más alkotóművészek körében gyakrabban fordul elő, és a megfigyelések szerint inkább a kedvezőbb szociális körülmények között élőket sújtja. – Ennek ugyan nincs tudományos magyarázata, hiszen a mai orvosi álláspont szerint részben genetikai eredetű, részben környezeti hatások, az erős stressz, váratlan trauma a kiváltója. A családok gyakran sokáig igyekeznek titkolni, nehogy negatív bélyeg kerüljön családtagjukra, hozzátartozójukra – tette hozzá.


Figyeljünk a jelekre! Fotó innen

Vannak ennek a mentális betegségnek nyilvánvaló, laikus által is felismerhető jelei, amikor legalábbis gyanakodni kell, hogy a hozzánk közelálló, velünk együtt élő személy körül valami nincs rendben. A folyamat általában depresszióval kezdődik, ami akár néhány hónapig is eltarthat, majd a mély depresszió átvált a mániás szakaszba, amit feldobottság, határtalan jókedv, túlpörgés, túlfűtöttség kísér. Ez így csak nagy általánosságban megfogalmazott diagnózis, a valóságban sokkal árnyaltabban, személyre szabottan jelentkezik ez a betegség, ami nőket és férfiakat is érinthet, körülbelül egyforma arányban, de a nőknél a depresszió dominál, míg a férfiaknál inkább a mániás tünetek kerülnek előtérbe. A hangulatváltozások fázisainak gyakorisága, és erőssége szerint megkülönböztethetők súlyosabb és kevésbé súlyos esetek. A két fő irány, a depresszió és mánia között, tehát a két véglet között rendkívül változatos a kórkép, és akár naponta is változhat. A betegség általában pubertás korban kezdődik, és eltelik 8-10 év is sok esetben, mire a pontos kórképet felállítják, és megkezdődik a szükséges terápia.


Fent és lent

A professzor rámutatott arra, hogy a „fent és lent” állapot egyénenként más, és más. – Hangsúlyozni kell, hogy nem csupán jókedvről és rosszkedvről van szó, hanem amíg a mániás szakaszt egy kritikátlan viselkedés jellemzi, gyakran agresszivitás, önbizalomvesztés, indokolatlan költekezés, vásárlási láz, addig a depressziós időszak mély lehangoltsággal jár, bűntudattal, döntésképtelenséggel, és sajnos sokszor az öngyilkosság gondolatával. Minden tizedik mániás depressziós megkísérel öngyilkosságot. A szakember szerint ez a pszichiátriai betegség kezelhető, kordában tartható.

– Krónikus betegségről van szó, ami azt jelenti, hogy kezelhető, de nem gyógyítható. Bár gyógyszere létezik, és igen hatékony, az e célra az orvosi „protokollban” általánosan elfogadott, és alkalmazott lítium, 70 százalékban csökkenti a hangulatváltozások gyakoriságát, és ez igen fontos szempont. Mostanában bizonyos görcsoldó szereket is alkalmaznak, jó eredménnyel. Pszichoterápiás eszközökkel, a család, és környezet aktív szerepvállalásával, a környezet elfogadó és támogató magatartásával lehet valódi eredményeket elérni ezeknél a betegeknél.– mondta a professzor.

Könyvek is megjelentek az utóbbi időben erről a pszichiátriai betegségről. Vámos Miklós írása édesanyja mániás depressziós korszakait eleveníti fel, a külső szemlélőn messze túlmutató precizitással, mint közeli hozzátartozó, szenvedő alanyként szerepel az olvasmányként is remek alkotásban. Rados Virág pedig a saját mániás depressziójának történetét írja le, hitelesen, őszintén, megdöbbentő alapossággal jellemezve azt az érzelmi ringlispílt, amiből kiszállni nincs mód, de vele, benne együtt élni lehet, segítséggel, akaraterővel, a teljes élet igényével. Ezek a művek azért rendkívül értékesek és érdekesek, mert nem orvosi szaknyelven tárják elénk e különös-furcsa pszichiátriai kór részleteit, hanem a megkérdőjelezhetetlen hitelesség birtokában adnak kórtörténetet róla, gyakran a humor, az önirónia eszközeit is felhasználva, bemutatva, hogyan lehet élni egy zsákutcában, ha már kijutni belőle nincs is mód.

 

mi, MTI

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.