A hatóságok szemet hunynak a szokás felett

Gyereklányok házasságra kényszerítve

Alig pár hónapja egy jemeni, 13 éves „asszony” került a nyugati országok újságjainak a címlapjaira, aki az esküvője után négy nappal meghalt. Az orvosok egyértelműen megállapították, hogy a kislánynak a közösülés miatt szétszakadtak a belső szervei, halálát elvérzés okozta. A National Geographic magazin legfrissebb száma a szomorú esetből kiindulva járja körül a gyermeklányok házasságát Jemenben, Indiában, Afganisztánban és Etiópiában, ahol a szülők a leggyakrabban adják-veszik, cserélik árucikként lányaikat.

Elfogadott szokás

Indiában általában négy-öt évvel idősebb fiúkhoz adják a gyermekeket, Jemenben és Afganisztánban viszont inkább idősebb, akár középkorú férfi a kiszemelt vőlegény. Talán Etiópiában a legdurvább a gyermeklányok házasságkötése, ahol akár egy gyermekrablóból is lehet férj, mégpedig úgy, hogy a férfi elrabolja a lányt, megerőszakolja, és azután feleségként magának követeli. A rokonházasság is gyakori, amikor rokonságban lévő családok egymás között egyszerűen kicserélik lányaikat, hogy ne saját, hanem „csak” közeli rokonságban lévő lányokkal folytassanak házaséletet. Nemegyszer előfordul az is, hogy adósság fejében vagy vitás, legtöbbször földügyi kérdések elrendezése végett kérnek feleségnek szűzlányt.

Gyermekmenyasszony és a rokonság Jemenben

 

Az ismertetett házasodási módszereket természetesen egyik országban sem engedélyezik a törvények, ennek ellenére elfogadott szokásként élnek. A hatóságok a legtöbbször tehetetlenek, szemet hunynak a gyermekek házassága felett, hiszen az ügyet általában a lányok szülei, sőt maguk az érintettek is tagadják a hatóságok előtt, s ha mégis fény derül a történtekre, akkor is el lehet intézni pénzzel. Ha a lány már elérte a serdülőkort, akkor egyszerűbb az eljárás, a szülők a „természetre”, a nemi vágyra hivatkoznak, azt mondják, ha nem lenne megtartva a nász, a lány még szégyent hozna a családjára.

Egy magányos hős

A jemeni Nadzsúd Ali története 2008-ban bejárta a világot. A tízéves lány megszökött a harmincas éveiben járó férjétől, aki a nászéjszakán durván magáévá tette. Hazament, apja azonban vissza akarta zavarni urához, arra hivatkozva, ha nem tesz eleget hitvesi kötelességeinek, akkor soha nem látott szégyent hoz a családjára. Nadzsúd édesanyja is ezt javasolta lányának, csupán az apa második felesége állt mellé, aki pénzt adott neki, és ellátta tanácsokkal a kislányt. Nadzsúd így el tudott utazni a fővárosba, ahol bement egy bíróságra, és az ott dolgozóknak könyörgött segítségért. Szerencséje volt, mert egy ügyvédnő a védelmébe vette, és hosszas pereskedés után a bíróság kimondta a válást. Apja, akit a bíróság csupán megfedett a házasság létrejötte miatt, kelletlenül hazafogadta lányát, akinek a megpróbáltatásairól könyvet is írtak, harminc nyelvre, köztük magyarra is lefordítottak Nadzsúd vagyok, 10 éves, elvált asszony címmel. A kislány azóta iskolába jár, és a világ több országában író-olvasó találkozókon számol be múltjáról, felhívva a figyelmet a gyermekek jogaira, sürgetve a borzasztó gyakorlat felszámolását.

Nadzsúd története egyedülálló. A szakemberek és a reformelveket valló politikusok már azt is eredménynek tartják, ha sikerül elérni a szülőknél, hogy a házasságkötés után a lányt a felnőtté válásig otthon neveljék, esetleg még iskolába is járassák, és csupán az iskola elvégzése után kerülhessen sor a házaséletre. A szenegáli központú Tostan Alapítvány működésének köszönhetően Indiában ma már minden faluban betanított egészségügyi munkás tevékenykedik családgondozóként, akinek fontos feladata, hogy újra és újra emlékeztesse a falusiakat: a gyermekházasság nemcsak bűncselekmény, hanem egy életre kárt tesz a lányokban.

Allah és a gyermekházasság

Mohamed al-Hamzi jemeni parlamenti képviselő nemrég úgy érvelt a parlamentben, ahol a házasságot 17 éves korhoz kötő törvényről folyt a vita: „Ha veszélyes lenne, Allah megtiltotta volna a gyermekházasságot. Amit Allah enged, azt mi sem tilthatjuk.” A képviselő csak részben mondott igazat, az iszlám ugyanis nem engedélyezi a férfiaknak, hogy éretlen leánnyal házastársi kapcsolatot létesítsenek. Mivel azonban az életkorról semmit nem mond a Korán, többen azt vallják, hogy nem a világi vezetők, hanem a család és a vallási vezetők hatáskörébe tartozik a kérdés eldöntése.

Egyes muszlimok homályos, tudományosnak álcázott érvekkel azt is bizonyítani próbálják, hogy Mohamed kilencévesen elvett Ajsa nevű felesége csupán húszéves kora körül hált először a prófétával. A reformer iszlámok viszont kimondják: az életkor lényegtelen, a vallását gyalázza az, aki a mai világban gyermeklánnyal hál.

Napjainkban 10-12 millióra becsülik a gyerekekkel, a 14 évesnél fiatalabb lányokkal kötött házasságok számát.
 

P. G.

• Cimkék:
gyereklány pedofília házasság iszlám

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére