Magyarországi munkahelyeken csekély a kontrol

Facebook-mánia: sokan a munkahelyüket is kockára teszik

Külföldön már több embert elbocsátottak munkaidő alatti netezés, indokolatlan Facebook-használat vagy épp blogolás miatt. A magyar esetszám egyelőre meglehetősen csekély, cégként perelni ugyanis kockázatos: a „netaktív” munkavállalók fülön csípése így egyelőre munkaszervezési kérdés.

Ellentmondásos világban élünk...

Egyrészt az emberek túlnyomó többsége individualista, már-már szélsőséges, helyenként bohózatba illő módon is hajlamos a személyiségi jogait hangoztatni és védelmezni. Ilyenkor születnek olyan, Monthy Python–szkeccsekbe illő jelenetek, amikor a drasztikusan túlsúlyos, láncdohányzó álláspályázó megsértődik, vajon miért is nem lehet ő egy fitness-szalon vagy egy aktuális egészségeséletmód-kampány reklámarca. Másrészt a web és a közösségi oldalak térhódításával sokan akkora elánnal szolgáltatnak ki magukról kényes, magánjellegű információkat a szabadságérzet jegyében valójában bárkinek, hogy belegondolni is hátborzongató, vajon mennyit csemegézhetnek ezeken az oldalakon a titkosszolgálatok. Igaz, a reakció erre a felvetésre többnyire struccpolitika és vállvonogatás a meggondolatlan cyberbetyárok részéről.

A munkaadók gyorsan lépnek

Rengetegen neteznek, facebookoznak, blogolnak, chatelnek, twittereznek munkaidőben – mondani sem kell, hogy nem épp a munkát érintő témákról folyik a diskurzus. Csakhogy a karrier és a munkahely megtartása szempontjából egyáltalán nem veszélytelenek ezek a világhálós kiruccanások. Nem egy munkaviszony szakadt már meg a meggondolatlan internetes aktivitás miatt. A brit Virgin Atlantic Airlines 13 alkalmazottját is a Facebookon kiposztolt információk miatt bocsátották el. A dolgozók ugyanis az egymás közt zajló eszmecsere során többször is kritizálták cégük biztonsági előírásait és az utasokat, ráadásul a repülőgépek tisztaságát és műszaki állapotát is kifigurázták, amikor azt állították, hogy a fedélzeten csapatostól cirkálnak a csótányok, és a repülőgép motorjai is annyira silány állapotúak, hogy azokat évente cserélni kell. A légitársaság gyorsan reagált: a kellemetlen posztokat szélsebesen eltávolíttatta, majd egy rövid közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy a célon túllövő munkatársaknak hitelrontás miatt távozniuk kellett a cégtől.

Facebook–őrület. Hol a határ?
 

Az interaktivitásra épülő kommunikáció korában nem csupán a cégek, hanem az ügyfélkör nagy nyilvánosság előtti kritizálása is hamar pontot tehet egy–egy munkaviszony végére. Az amerikai Brixx pizzériában pultosként és felszolgálóként dolgozó Ashley Johnsonnak is ez lett a veszte. A hölgy ugyanis egy kellőképpen kimerítő munkanap facebookos összegzésében „olcsójánosnak” titulált két vevőt. Mint kiderült, a vendégek azzal bosszantották fel a közösségi oldalon kirohanó Johnsont, hogy bár zárás előtt pár perccel módszeresen letakaríttatták vele az asztalt, végül némi tétovázás után vásárlás nélkül távoztak a pizzériából.

Arra is fény derült, hogy egyszerre betegállományban lenni és facebookozni sem igazán kifizetődő.  A svájci Nationale Suisse biztosító egyik munkatársát például akkor bocsátották el, amikor cégénél észlelték, hogy a hölgy betegsége alatt is aktívan jelen van a világhálón. Bár a szóban forgó hölgy próbálta menteni a menthetőt, és netes jelenlétet azzal indokolta, hogy influenzájával ágyban fekve csak az iPhone-járól nézett be néha-néha az oldalra, a feletteseit ez nem hatotta meg. A cég a felmondást végül bizalomvesztéssel indokolta.

Lebuktak

Szerkesztőségi gyakornokoknak sem feltétlenül tesz jót, ha kalandozik a neten, és közben füllent is. – Van egy gyakornokunk. Volt már rá példa, hogy egy reggel beteget jelentett, és nem jelent meg, de azt azért láttuk, hogy a Facebookon igen aktív életet él. Olyannyira, hogy az előző nap látogatott macskakiállítás képeit is büszkén tette közszemlére, miközben épp az influenzával küzdött − meséli egy hazai napilap szerkesztője. A gyakornok szűrét nem tették ki, mindenesetre nem túlságosan biztató az indítás.

Bár Magyarországon egyelőre gyermekcipőben jár a netes aktivitás miatti kirúgás, az „első fecskék” azért nálunk is megjelentek. Néhány éve például egy hazai kiadóvállalat azért bocsátotta el az egyik munkatársát, mert a fiatalember a vállalathoz tartozó tinimagazin olvasóközönségét fricskázta meglehetősen gunyoros stílusban – ráadásul netnaplójában még a fiatal lányok meg nem jelent olvasói leveleiből szemezgetett, miközben a blogposztokon a cég emblémája is tisztán kivehető volt. Egy frissdiplomás hölgyet pedig azért bocsátott el cége a véglegesítés előtt, mert egész nap a Lovebox című partnerkereső oldalon csüngött: ténykedésére a kollégái figyeltek fel, mivel a hölgy monitorján állandóan a portál jellegzetes színű háttere vibrált. Az, hogy a közösségi portálok és a netes aktivitás mind ez idáig nem generált nagyobb elbocsátási hullámot, több okra vezethető vissza. A jelenség egyrészt még új keletű, másrészt a cégek zöménél inkább munkaszervezési kérdés a kéretlen netezés kiküszöbölése.

A magyar jog munkavállaló-barát

– A közösségi portálokat javarészt a tizenévesek és a húszas éveikben járók látogatják, használják, így ha elbocsátásra kerül sor, az leginkább a pályakezdő, még próbaidős fiatalokat érinti. A próbaidő alatti elbocsátást nem is kell megindokolni − enged bepillantást a hazai helyzetbe dr. Ormós Zoltán ügyvéd, internetjogász. Nem tudni tehát, hány próbaidő alatt elküldött fiatal veszte lett eddig a munkahelyen való internetezés. Egyébként a rutinosabb munkavállalókat nem feltétlenül éri meg kirúgni blogolás miatt – a tapasztalatok szerint a magyar jog a munkaügyi perekben inkább munkavállaló-barát álláspontot képvisel. Így ha a cég pert veszít a gyakran évekig húzódó eljárás végén, az érvénytelen felmondás miatt a továbbra is fennálló munkaviszonyra tekintettel még az elmaradt bért is meg kellene fizetnie − erre pedig egy munkaadó sem vállalkozik szívesen.

A munkaidő alatti netezés kiküszöbölése ezért inkább munkaszervezési kérdés, mintsem jogi eset. Több − anonimitást kérő − hazai pénzintézetnél ezt nagyon egyszerűen megoldották: náluk a kollégák nemes egyszerűséggel csak a munkavégzéshez feltétlenül nélkülözhetetlen oldalakat tudják használni munkaidőben − a többit a rendszer automatikusan leblokkolja. Más cégeknél bevezették, hogy bizonyos keresőszavak esetén automatikusan letilt a rendszer, így az oldalakat már le sem tölti a rendszer. Az engedékeny munkáltatók lényegesen toleránsabb álláspontot képviselnek az ügyben: a jól teljesítő munkatársak esetében gyakran szemet hunynak a facebookozás és a netezés felett, ha a kiruccanás nem megy a munkavégzés rovására.

Takács Gabriella

• Cimkék:
facebook munkahely elbocsátás internet őrület

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére