Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-06-05 09:00:00

A sztárnak ajtót mutattak a lemezcégek

Caramel: mindannyian hasonlítunk a Teremtőre!

Alulról indulva küzdötte fel magát a hiteles sztárok közé, s lett Magyarország egyik legelismertebb előadóművésze. Molnár Ferenc Caramel példája erőt adhat az egész roma társadalomnak.

A törökszentmiklósi cigány fiú (a többi roma fiatalhoz hasonlóan) már gyermekkorában tapasztalhatta, hogy milyen hátrányokkal jár a roma lét. Családja nehezen boldogult, neki is része volt a kirekesztésben, s az ingatag családi háttér miatt már 17 évesen saját útjára lépett. Kőkemény fizikai munkával kereste kenyerét, s hiába érzete, hogy van benne tehetség, mindhiába házalt felvételeivel, sorra kikosarazták a kiadók.


Krisztust hirdeti

Hihetetlennek tűnhet, hogy Caramelnek ajtót mutattak a lemezcégek, hiszen manapság a kegyeiéért versengenek a popszakmában. A Megasztár második szériája hozta meg számára az ismertséget, egy csapásra közönség kedvenc lett, s már több mint fél évtizede tartja helyét a csúcson.


Példa a kilátástalan helyzetben lévő roma tehetségek előtt

Sikere példát jelenthet sok kilátástalan helyzetben vergődő roma tehetségnek, de talán még fontosabb, hogy az ő sikerei révén közelebb kerülhetnek egymáshoz a cigányok és a nem-cigányok. Molnár Ferenc Caramelt nem pusztán tehetsége emelte az átlag fölé, hanem az, ahogyan viselte, viseli a sztárléttel járó kötelezettségeket. Az énekes mindig hadra fogható, ha gyerekekkel kapcsolatos jótékonysági akciókon kell színpadra lépni, s ő lett a Sikerekkel a diszkrimináció ellen elnevezésű, a negatív diszkrimináció ellen indított kampány egyik arca.


Óriásplakát az országút mentén. Arcát adta a kampányhoz

Caramel – bár nem jár rendszeresen templomba – vallásos embernek tartja magát. Egy kevésbé ismert, csak demó formátumban létező dalában (amit a tőle szokatlan rap stílusban ad elő) Istentől kér segítséget a cigányság problémáinak a megoldásához.


Tőle szokatlan a rap, a szöveg mellbevágó

Caramel: Mondd meg, Isten!

Gyerekkoromban azt mondták nekem,
Minden ember egyenlő az életben.
Mindenkinek ugyanolyan jogai vannak,
Az élettől ugyanannyi esélyt kapnak.
Én hittem a tanítóknak, és nem féltem,
Hogy valaki majd bántja az én népem,
Csak azért, mert ilyen a bőre,
Hiszen mindannyian hasonlítunk a Teremtőre.
Az iskolában a tanár azt kérte,
Hogy tegye fel a kezét, akinek cigány a vére,
Én felemeltem, és a naptól fogva,
A nevem barnával volt írva a naplóba.
Nem értettem, hogy minek ez az egész,
Kinek jó, hogy ha engem lenéz.
Nem bántottam senkit, mégis kaptam,
Csak azért, mert én egy telepen laktam.
Láttam: sok családnál nincsen kenyér,
És a hülyeség miatt folyik el vér.
Én végignéztem, hogy a népem éhezik,
A fajtám napról napra létezik.
A tehetetlenségtől megszakad a szívem,
Mikor látom, a barátom viszik bilincsben.
Könnyen mond az rá ítéletet,
Aki nem ismeri a cigány életet.
Nem tagadom meg, akkor sem, hogy ki vagyok,
Egész életemben cigány maradok.
Nem akarok más ember lenni,
Az Isten így teremtett, hát ennyi.
Nem várom el, hogy szeress engem,
De ne ítélj el azért, mert ennek születtem!
Ne egymással küzdjünk, hanem az életért,
Harcoljunk együtt a gyermekekért!

REFRÉN

Mondd, ó, mondd meg, Isten, miért ilyen az élet!
Mondd, mondd, mit kell tennem, hogy sohase féljek!
Miért engeded, hogy féljenek a gyermekek?
Mondd meg nekem, hogy mit tegyek!

Mennyi gyerek van, aki kopogó szemmel
Indul az iskolába minden reggel!
Nem ő tehet róla, hogy ilyen az élete,
Mit érezhet, valaki megkérdi-e…
Ugye nem?! Nem érdekel senkit!
Elég az, ami kívülről látszik:
„Rossz ez a gyerek, és csúnyán beszél.”
De ha hazamegy az asztalon nincsen kenyér,
Az apja betört, hogy pénzt szerezzen,
Hogy a családjának kaját vehessen,
Nem volt szerencsés, elkapták,
És a börtönbe négy hosszú évre berakták.
Mindennap levelet ír, mindennap egyedül sír.
Küzdeni fog, amíg bír, amíg van hír,
Ha kijön, akkor is a telepen él,
Mert ős is tudja, hogy kötelez a vér.
Most hozzátok szólok emberek:
A legfontosabbak a gyermekek!
Mutassatok példát, neveljétek őket,
Neveljetek belőlük nagymenőket!
Legyenek céljaik, legyenek álmok,
Akarjanak hasonlítani rátok!
Éljetek úgy, hogyha eljön a vége,
Büszkék lehessünk a cigány népre!

REFRÉN

Mondd, ó, mondd meg, Isten, miért ilyen az élet!
Mondd, mondd, mit kell tennem, hogy sohase féljek!
Miért engeded, hogy féljenek a gyermekek?
Mondd meg nekem, hogy mit tegyek!

 

V.A.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Híres ember
  • Erdei szerelmes, és rájött: 27 évig rosszul csinálta
  • Kisegyház-interjúk: ami már kínos Németh Sándornak?
  • Korda György és Balázs Klári
  • A Gyűrűk Ura írója és a nagy fordulat
  • Sötétség délben: magyar volt a múzsa
  • Mit ünnepelnek a keresztények szilveszterkor?
  • „Tudtam, hogy vége mindennek” – interjú Pajor Tamással
  • Petőfi halálát el kell felejteni?
  • Böjte atya a szegedi Csillagbörtönben
  • AIDS-világnap: híres művészek, akik hordozták a vírust

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.