- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Életmód
2011-01-17 05:30:00 Parfüm mögött a testszag is számítBibliai illatokMinden illat vagy szag emóciókat kelt bennünk, különösen, ha emlékekhez kötődik. Az Énekek énekének szövegét is parfümaromák itatják át, melyek érzékelését a tudomány sem tárta fel egészen.Azt hinnénk, a párválasztás során elsősorban fülünk és szemünk dönt a vonzalomról, ellenszenvről, szerelemről vagy a gyűlöletről. A szavak és pillantások kereszttüzében legtöbbször figyelmen kívül hagyjuk a szagok, illatok meggyőző erejét. Pedig, ahogy Patrick Süskind, A parfüm című könyv írója mondta: „az illat a lélegzet testvére”, melynek hatása alól képtelenség kivonni magunkat. Nem csoda hát, hogy az emberiség eszmélése óta orrunknál fogva vezetnek bennünket a parfümök. A történelmi időkben számos egyiptomi feljegyzés is született. Kleopátra királynő, aki maga is szenvedélyes parfümimádó volt, egyszer például különleges cédrusfa hajón fogadta Antoniust: minden vitorlát csábító olajokkal illatosított. Így kezdődött a világtörténelem egyik leghíresebb szerelmi története. Kleopátra Drága kenetek Az első extravagáns illatokról, amelyek oly fontosak Isten és ember kommunikációjában, a Biblia könyvei tudósítanak. „Keneted illata felülmúl minden balzsamot… Mennyivel jobb szerelmed a bornál, olajod illatosabb minden balzsamnál.” (Énekek éneke 4,10-11). Salamon illatos kertjében az aromák a szerelem véget nem érő allegóriái: az első parfümök alapját adó virágok, drága fűszerek tág képe tárul elénk. Olvashatunk például az értékes indiai nárdusról. Ebből készült az az olaj is, amellyel, Jézust megkenték Betániában (Mk 14,3; Jn 12,3). János evangéliumának 12,5 verse szerint egy üveg ebből a válogatott parfümből 300 ezüstdénárba került, ami egy munkás egy évi bérének felelt meg. A parfümipar ma is hatalmas üzlet: más-más drága kenetet kreálnak randevúra, üzleti tárgyalásra, reggelre és estére. A kellemen túli cél a partnerek leheletnyi befolyásolása, egyfajta kommunikációs elixír. Egy kaliforniai cég nemrég piacra dobott spirituális maszlagja azonban jócskán túllő e finom hatásvadászat etikai határain. A "Biblia illata" szlogennel piacra dobott "mennyei eszencia", a Szentírás növényeiből és tömjénből áll. Vicki Pratt, az IBI kozmetikai vállalat elnöke szerint „a ’Virtue’ az illaton keresztül segít Istenre fókuszálni annak, aki kapcsolatot keres a teremtővel” sőt, a reklám sugallata szerint áldást nyer, aki magára fújja. No persze, akinek van füle, hallja, akinek van orra, szagolja…
Míg az illatok láthatatlan világában csupán tapogatózó átlagember ezer aromát képes megkülönböztetni, addig egy parfümőr orra ennek a többszörösét. Mi több, sosem volt kreációkat alkot titkos vegykonyhájában, miközben a tudósokban számos kérdés merül fel a szaglóérzék rendkívüli összetettségéről. Miért van, hogy kémiailag jelentősen eltérő molekulák néha ugyanazt a szagérzetet váltják ki, míg nagyon hasonló vegyületeknek teljesen eltérő bukéja lehet? A D-karvon és az L-karvon kémiai képlete például megegyezik. Mégis, az egyik kömény-, a másik mentaillatú. Egy parfümőr titokzatos tehetsége e nüanszok fölött áll. Zólyomi Zsolt, az egyetlen "magyar orr", aki adottságát a luxuskozmetikumok versailles-i iskolájában fejlesztette tovább, azt mondja: Ezután születik meg a mezítelen bőrrel éppen harmonizáló parfümruha. A tökéletes illatdizájn a vonzerő kulcsa lehet, ám később, a párkapcsolat intimitásában már egyre nagyobb súllyal esik latba a partner természetes testillata, amely éppoly specifikus jellemző, mint az ujjlenyomat. – Bár a törzsfejlődés során elcsökevényesedett az ember párkeresésre kialakult szaglópályája, tudat alatt mégis működik. Mint a belé kódolt készség, amely által az újszülött illatáról ismeri meg az anyját. A szaglóközpont egyébként az agy ősi részén, az úgynevezett limbikus rendszerben, az érzelemfeldolgozó agyterülten található – mondja Bárdos György, az ELTE élettan tanára. Így minden illat vagy szag emóciókat kelt bennünk, különösen, ha emlékekhez kötődnek, ám erről keveset tudunk. Ahogy Richard Axel, a biokémia híres professzora mondja: "A tudomány eddig csak tapogatózva kutatta, milyen szabályok szerint nyitja meg számunkra a szaglóérzék az emlékezés óriási épületét."
|
Hírsor
A hét java
|
|