Hiányzik az erős családi hálózat

A vallás nehezítheti a bántalmazott nők helyzetét?

Hogyan segíthetik az egyházak a párkapcsolati erőszak áldozatait? – ezzel a címmel rendezett nemrégiben kerekasztal-beszélgetést a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) a budapesti Uránia mozi kávézójában. A meghívást kicsit önkényesnek éreztem: a három nagy keresztény történelmi felekezet képviselői (Brebovszkyné Pintér Márta, evangélikus lelkész, a Női Missziói Szolgálat vezetője, Beöthy Tamás, jezsuita lelkész, mentálhigiénés szakember, Szűcs Balázs, református lelkész, pár- és családterápiás szakember) mellett jelen volt az egy-két ezer fős buddhista közösségek egyik vezetője (Cser Zoltán, buddhista tanító), de ha minden egyház reprezentációja fontos volt a szervezőknek, hol maradtak a sokkal nagyobb lélekszámú muszlim és Krisna-tudatú hívők képviselői?

Lehet támasz, lehet nehézség

Ha viszont lélekszám alapján válogattak, több keresztény felekezet lelkészének is ott lett volna a helye. A meghívott vendégek között még ott volt Verő Tamás, rabbi, az egyesület segélyvonalától pedig Nagy Móni. A téma fontos, hiszen a lelkigondozás a családi konfliktusok kezelése közös terep az egyházaknak és a civil szervezeteknek, a családon belül előforduló erőszakos cselekmények nagy száma pedig azt mutatja, hogy erre az együttműködésre szükség van. A kerekasztal-beszélgetés – főleg ilyen sok résztvevővel – azonban nehéz műfaj, mindenkinek válaszolnia kell ugyanarra a kérdésre, mindenkinek meg kell szólalnia és szóhoz engedni jutni a többieket is – így nagyon sok múlik a moderátoron. A moderátor – Tóth Györgyi, a NANE Egyesülettől – húsz percet késett, a hasonló rendezvényekhez képest nagyszámú közönség egyre növekvő türelmetlenséggel várta az est kezdetét.

Nagy Móni a segélyvonalra érkező hívások alapján röviden, világosan vázolta a helyzetet: a vallás lehet támasz a bántalmazott nőknek, de meg is nehezítheti a dolgukat. Ha a felekezet vagy egy kisebb közösség azt tanítja, hogy a család szent, és a nőnek mindent el kell viselnie, akkor nehezebb cselekvésre ösztönözni a bántalmazottat, ha ők is elítélik a bántalmazót, akkor jóval könnyebb. A legnehezebb helyzet akkor áll elő, ha az egyházi tanítás egyszerűen letagadja a párkapcsolati erőszak jelenlétét. Az egyházak vagy felekezetek közt nincs e téren egységes vélemény, sokat számít a lelki vezető személye vagy az adott közösség véleménye, ahová a bántalmazott tartozik.


Menekülés a presbiter férj elől

A városi gyülekezetek általában nyitottabbak a problémára, a kisebb községekben konzervatívabb a hozzáállás – tette hozzá Brebovszkyné Pintér Márta, evangélikus lelkész. Elmondta azt is, hogy a női misszió vezetőjeként találkozott olyan esettel is, hogy a megbecsült presbiter férfi mellől menekülnie kellett a feleségnek.

Cser Zoltán kicsit értetlenül állt a kérdés előtt: a magyarországi buddhista vallásgyakorlók között szerinte csaknem teljesen ismeretlen a probléma, mivel az erőszakmentesség a vallás egyik alapja (a tradícionálisan buddhista országokban, mint például Thaiföldön, Kambodzsában előforduló, közismert leánykereskedelmet és gyermekprostitúciót nyilván nem érezte idevágónak). Tehát nem is lehet gyakorló, aki ennek nem felel meg, ő összesen két ilyen esetről hallott eddig. A moderátor közbevetette, előfordul, hogy a bántalmazott nőknek azt mondják: akit bántalmaznak, annak ez a karmája, akkor biztosan meg is érdemli.

A keresztény ember nem különb a többinél, csak megpróbál egy adott úton járni – vélte Szűcs Balázs református lelkész. A gyülekezetek pedig a teljes társadalom leképeződései, tehát mindazok a problémák megjelenhetnek bennük, ami a társadalom egészében. Az egyház nem ért mindenhez – hangsúlyozta –, tehát nagyon fontos, hogy szakmailag megfelelően képzett civil szervezetekhez tudjon fordulni.

A holokauszt miatt máig nincs erős családi hálózat, sokszor hiányoznak a szülői minták a zsidó családokban – fejtette ki Verő Tamás rabbi. Ez persze a többi egyházra is igaz, csak ott nem a holokauszt az ok – tettem hozzá magamban. Itt is jellemző, hogy a különböző közösségek máshogy kezelik a párkapcsolati erőszak kérdését – ismerte el a rabbi, majd hozzátette: nagyjából félezer családdal foglalkoznak ezzel kapcsolatban, a legtöbb esetben egyedülálló nőt bántalmaz a volt partnere.


Majdnem minden férfi erőszakol?

Utoljára Beöthy Tamás, jezsuita lelkész kapott szót, magánál is tartotta egy akadémiai székfoglaló erejéig, mintegy húsz percig. Kiselőadásában beszélt teológiáról (a bűnbeesésről, ahogy Ádám áthárítja a felelősséget az asszonyra és az első erőszakos cselekményről, Káin testvérgyilkosságáról) és pszichoanalízisről (a férfi nő általi elnyeletésétől való félelmeiről, a gyerekkorban elfojtott energiákról, amelyek önértékelési zavarokhoz és ebből következően erőszakhoz vezetnek). A tízedik perc után a hallgatók feszengeni kezdtek, de a moderátor nem szólt közbe. Következett még néhány jegyesoktatásra emlékeztető szexuális tanács.

Megtudtam, hogy majdnem minden férfi megerőszakolja a nőt, mert túl korán hatol bele, pedig a nőt egy óráig testileg-lelkileg simogatni kell. Az atya elmondta: a vaginánknak (sic!) hét különböző érzékeny pontja van, mindegyik nőnek máshol kell izgatni. A női erőszak pedig abból áll – fejtegette –, hogy túl hamar akarnak érzelmeket kicsikarni a férfiakból, és nem mutatnak érdeklődést a férfi foglalatosságaival kapcsolatban. „Ha mondjuk a férj az új autójáról beszél, és nem figyeltek rá, az olyan, mintha ti a gyereketekről beszéltek neki. Mit szólnátok, ha ilyenkor nem figyelne?" – tette fel a kérdést, meglepő párhuzamot vonva. A közönségből egy nő emelte fel a kezét: „Mi lenne, ha arról beszélne, amiről kérdezték?" – szólt hozzá jogosan, ha nem is túl udvariasan.

Az est végén a jelenlévők kérdezhettek, egyikük vizsgáztatási szándékkal föltette a kérdést az egyházak képviselőinek: tudják-e egyáltalán, hogyan definiálható a párkapcsolati erőszak? Nem sokan tudták. Úgy tűnik, sok van még előttünk, hogy elérjük az egyházak és a civil szervezetek megfelelő együttműködését.

Kiss Judit Ágnes

A kép innen.

• Cimkék:
párkapcsolat erőszak bántalmazás család egyház nane

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére