Ateizmus – agresszív nyomulás az Egyesült Államokban

Vége a kereszténységnek Amerikában?

Tegnap, október 9-én ért véget a mintegy félezer ember részvételével tartott amerikai ateista konferencia. A connecticuti Hartfordban megszervezett rendezvényen azt sürgették a lelkes résztvevők, végre számoljanak le az egész Egyesült Államokban a vallással és a vallásossággal. A konferenciára utazók már jó előre felhergelhették magukat: az út mentén elhelyezett óriásplakátokon két ismert és népszerű ateista gondolataival hangolták őket a szervezők. Katherine Hepburn korábban a következő szavakkal tett bizonyságot hitetlenségéről: „ateista vagyok, pont”. Mark Twain ennél némileg bonyolultabban fogalmazott: „a (z isten)hit azt jelenti, hogy elhisszük azt, amiről tudjuk, hogy nincs úgy”.

A leggyorsabban fejlődő vallási csoport

A konferenciát a Szabadság a Vallástól Alapítvány (Freedom From Religion Foundation, FFRF) szervezte. A szervezet a rendezvényen büszkén számolt be arról, hogy már az amerikai közélet számos területéről sikerült kiszorítaniuk a vallást. Sikereik között tartják számon azt is, hogy jóllehet számos amerikai politikus naponta tesz bizonyságot keresztény hitéről, az ateisták és az agnosztikusok mára az USA egyik legdinamikusabban növekvő filozófiai irányzatává váltak. Mindebből úgy tűnik, az Egyesült Államok – ellentétben a közvélekedéssel – ma már korántsem olyan vallásos ország, mint amilyennek Európában gondolják. Az FFRF társelnöke, egy korábbi pünkösdi lelkésznő, Annie Laurie Gaylor egyenesen azt állítja, „sohasem volt jobb szabadgondolkodónak és agnosztikusnak lenni az USA-ban, mint manapság”.

Azt viszont legfeljebb Isten tudhatja, mennyi nemhívő él az óceán túlpartján. A Pew Research Centre szerint a népesség 12 százalékát teszik ki az agnosztikusok és az ateisták, ezzel szemben a Trinity College 20 százalékra tippeli arányukat a társadalomban. Abban azonban alig kételkedik valaki, hogy az elmúlt három évtizedben megduplázódott a hit nélkül élők száma – mi több, a növekedés különösen drámai a fiatalok körében. Némely statisztikusok egyenesen az ateistákat tartják a leggyorsabban fejlődő „vallási” csoportnak.

Rohamos vallástalanodás

A vallástalanodás jelei szabad szemmel is jól láthatóak. Néhány évtizede még elképzelhetetlen volt, hogy vasárnap sportközvetítéseket adjanak a tévében, és a boltok többsége is szünetet tartott az Úr napján. Ma már az számít kivételnek, ha vasárnap bezár egy üzlet. Arról már nem is szólva, hogy az ország legnagyobb sporteseményének napján, a mindig vasárnapra eső Super Bowl döntőjének idején még a legkonzervatívabb és legnagyobb megagyülekezetek is megváltoztatják az istentiszteleti rendjüket, hogy ne zavarják e szekuláris ünnep méltó megülését.

Ez azonban csak a felszín, miközben a mélyben is komoly változások zajlanak: egyre többen kérnek esküvőt és temetést egyházi áldás nélkül, nő az egyetemeken a szekularizmussal foglalkozó tanszékek száma, miközben ateista szerzők könyvei lesznek napok alatt bestsellerekké. Gyülekezetek és egyházak vezetői azt is tehetetlenül nézik, hogy az elkötelezett ateista, szabadgondolkodó klubok tagsága az elmúlt években megsokszorozódott.


Szüksége van Jézusnak védelemre?

Mások tamáskodóbbak az ateizmus megerősödésével kapcsolatban. Ők arra hivatkoznak, hogy a republikánus párt vallási szárnya még ma is erős lobbierőt képvisel, és szinte lehetetlen úgy érvényesülni a politikai életben, hogy a jelöltnek – legalább szavakban – ne lenne keresztény elkötelezettsége; a Kongresszusban csupán egy képviselő, a kaliforniai, demokrata párti Pete Stark ismerte el nyilvánosan, hogy nem hisz Istenben. Szociológusok minderre azzal riposztoznak, hogy amíg az USA-ban tényleg erős volt a keresztény vallás, addig nem volt szüksége arra, hogy a politikában teli szájjal képviseljék. Amióta azonban ingadozik a keresztény értékrend, egyre vehemensebben és erőszakosabban lépnek fel a politikusok és prédikátorok, úgymond Jézus védelmében.
 

Sz.B.

• Cimkék:
ateizmus USA agnoszticizmus

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére