Egyház
2011-11-09 19:30:00
Protestáns zsinat: százmillió üldözött keresztyénért emeltek szótSztrájkjog az egyházban?
Mi gátolhat abban, hogy keresztyén legyek? – tette fel a kérdést a Német Protestáns Egyház zsinata. A szinódus figyelmeztet: 64 muszlim és kommunista országban mintegy százmillió keresztyén szenved üldözést.
A Német Protestáns Egyház (EKD) Tanácsának elöljárója, Nikolaus Schneider lelkész (a nyitóképen) jelentésében több fontos kérdésre tért ki: nem hagyta említés nélkül XVI. Benedek pápa kora őszi látogatását a reformáció földjén. Emlékeztetett arra, hogy a katolikus egyházfő beszédében, amit a főként Lutherről híressé vált erfurti dómban mondott el, így fogalmazott: nem hozott ökumenikus vendégajándékot. Erre felkapták fejüket a protestáns egyházi vezetők: „nem vártunk el a vendégtől ilyen ajándékot, de tartalmi impulzusokat igen. Ezek pedig elmaradtak a papi hivatal és az egyházról szóló tanítás tekintetében” – összegzett Schneider.
Az egyházi sztrájkjog ellen
A továbbiakban óvott attól is, hogy az egyházat akár a pápa, akár más valaki féltse az úgynevezett elvilágiasodástól. Schneider szerint az a tény, hogy Isten Jézus Krisztusban eljött erre a világra, azzal is jár, hogy keresztyén hitünket nem a világtól elidegenedve vagy abból kimenekülve éljük meg, hanem pont fordítva, felelősen ezért a világért, s áthatva ezt a világot hitünkkel. Hozzátette: „ne hagyjuk megtéveszteni magunkat. Az elmúlt években elért ökumenikus bizalmat tovább fogjuk ápolni…”.
Az EKD vezetője beszéde társadalompolitikai részében fontosnak tartotta, hogy a minimálbérről az egyházban is vita folyik. A szociális piacgazdaságban ugyanis nem lehet elfogadni azt az üzleti modellt, amelyik annyira alacsony bérekkel kalkulál, hogy a munkavállaló elveszíti szociális biztosítását és biztonságát. November 4-én Magdeburgban több mint ezer egyházi alkalmazott vonult az utcára az ország különböző részéből, s követelte a sztrájkjog elismerését az egyházban és a diakónia területén is.
Németországban a diakóniai intézményekben, kórházakban, betegotthonokban, sérült embereket olykor életük végéig ápoló otthonokban mintegy 450 ezren dolgoznak. A vitás kérdéseket Schneider szerint nem sztrájkkal kell rendezni az egyházban, hanem a harmadik út gyakorlatával. Ez azt jelenti, hogy a munkajogi bizottságokat kell jól működtetni, és egyenlő arányú részvétellel a szolgálatot vállalóknak és a szolgálatokat kínálóknak együtt kell kidolgozniuk a munkaidőre és a bérekre vonatkozó elfogadható megoldásokat.
Az üldözött keresztyének mellett
„Addig nem ünnepelhetjük és gyakorolhatjuk jó lelkiismerettel a szabadságot egyházunkban, amíg nem állunk ki az üldözött és megalázott hittestvéreink mellett” – hangsúlyozta Schneider. A szinódusi vezető imádságra szólította fel az egyházak közvéleményét, híveit, közösségeit az üldözött és elnyomott keresztyénekért. Olyanokért, akik Egyiptomban, Észak-Koreában, Indonéziában és más országokban élnek. Ő is emlékeztetett arra a már világszerte ismert számra, hogy 64 muszlim, kommunista, buddhista és hindu többségű országban mintegy 100 millió keresztyén szenved üldözés, hátrányos, durva megkülönböztetés miatt.
Ralf Meister hannoveri tartományi püspök szerint az az egyház, amelyik a missziói munkában elfárad, meggyengül, az „szívritmus zavart fog kapni”. Meister szerint a misszió első renden nem új egyháztagok verbuválását jelenti, még csak nem is valamiféle keresztyén „világmegváltó” stratégiát, hanem egyszerűen azt, hogy tudatosítjuk: hitünknek egyetlen alapja, oka és „tárgya” Jézus Krisztus.
Békefy Lajos
|
