Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-09-30 09:00:00

Lengyel József atya: „magad uram, ha szolgád nincs”

Reformátusok katolikus körmeneten?!

Lengyel József csengeri plébános szereti érzékeltetni hívekkel: a pap is ugyanolyan mindennapi életformát él, mint a hívek.

A csengeri plébános udvarán hatalmas farönkök tornyosulnak, ahogy a teherautóról lezúdultak. Arra várnak, hogy Lengyel József atya a téli tüzelést olcsóbbá tevő faanyagot felaprítsa. Magad uram, ha szolgád nincs, mondja a közmondás. Ez azonban az ő esetére nem teljesen igaz. Bár szolgája természetesen nincs, lenne, aki segítene neki az egyházközség férfi tagjai közül. Azonban a fiatal plébános sportként fogja fel a favágást, és azt is érzékeltetni szeretné híveivel, a pap is ugyanolyan mindennapi életformát él, mint a hívek. A szatmári papok jellemzőinek egyike így szól, mondja: „Ne akarjon a pap gazdagabb lenni, mint azok, akiknek hirdeti az evangéliumot.”


Ez egy olyan rendszer

József atya ide való, a környékre. S szinte hihetetlen, de igaz, hogy 1986-ban, mikor befejezte az általános iskolát, és Pannonhalmára szeretett volna jelentkezni, a családját megfenyegették, így maradt vásárosnaményi középiskolánál. Édesanyja az OTP-nél dolgozott, és az akkori főnöke nagyon finoman, diszkréten jelezte neki, hogy ez egy olyan rendszer, ahol a gyermek nem tanulhat egyházi iskolában. A család úgy látta, hogy szükség van mindkét szülő keresetére, hogy elő tudják teremteni a javakat gyermekeik megfelelő taníttatáshoz. Így József atya állami gimnáziumban érettségizett.

A furcsaságoknak a rendszerváltozás után se szakadt vége itt, az ország keleti csücskében, közel az egykori szovjet határhoz. A fiatalember Szegeden tanult történelem–hittanár szakon, civilként. A diploma megszerzése után Nyíregyházán, a Szent Imre Gimnáziumban lett kollégiumi nevelőtanár. Akkor döntötte el, hogy pap lesz. Ám 1995-ben még mindig érezhető volt a régi rendszer hatása: amikor elkezdődtek a leépítések, a még mindig ugyanannál a banknál dolgozó édesanyját behívatta a főnöke, közölte vele, hogy miután fia egyházi vonalon tanul tovább, a következő hónap elsejétől már nem kell bemennie dolgozni. Az édesapa ettől kezdve három műszakban dolgozott, a teológushallgató, pedig szünidőben a szintén továbbtanuló öccsével alkalmi munkát vállalt, hogy a taníttatásának költségeihez hozzájáruljon.


Tíz fília

József atyát tíz éve szentelték, 2007 óta csengeri plébános. Tíz település tartozik hozzá: Csengerújfalu, Ura, Tyukod, Porcsalma, Ököritófülpös, Pátyod, Szamosangyalos, Szamostatárfalva, Komlódtótfalu és természetesen Csenger. A területet húsz évvel ezelőtt még két pap látta el. Vasárnaponként a plébános 30–40 kilométert is utazik és három vagy négy szentmisét mutat be. Az, hogy tíz települést kell ellátnia, azt is jelenti, hogy Szatmár ezen részén erős kisebbségben van a katolikusság.

Az a tapasztalata, hogy ez a sokszínűség jó hatással van az egyes felekezeteke, mert egészséges versengés alakul ki közöttük. Ahol a római katolikusok kisebbségben vannak, sokkal nagyobb az összetartás és a hagyományaikhoz sokkal jobban ragaszkodnak, és ez megfigyelhető a többi felekezetnél is. Szép példa erre az úrnapi körmenet, melyen Csengerben a környék reformátusai és görög katolikusai is részt vesznek, sőt azon a napon nem is tartanak istentiszteletet és szent liturgiát, hanem együtt ünnepelnek. Lengyel József atya a protestánsok részvétele mögött a vallásosság mélyülését látja. „Igyekeznek megismerni és megérteni, hogy mi ennek a különleges titoknak a lényege, amikor az Oltáriszentséggel elindulunk, és tanúságot teszünk.”


Papot kapott

Csengernek már csaknem húsz éve nem volt helyben lakó plébánosa, amikor József atya személyében újra papot kapott a település. A helyben lakás pozitív hatásai statisztikailag is kimutathatók. Korábban a vegyes házasságokból született gyermekek jelentős részét inkább reformátusnak keresztelték. 2007-től azonban folyamatosan változik az arány. 2007 előtt mindig több volt a temetés, mint a keresztelés. 2008-ban közel azonos és 2009 óta pedig rohamosan nő a keresztelések száma. Az egy évre eső 12–13 temetéshez képest 20–25 között van a keresztelések száma. Ennyit számít, hogy tényleg helyben lakik, és nem csak látogatóba érkezik a lelkipásztor.

Mi jellemző a szatmári papokra? József atya szerint három dolog. A kevésben is tudnak hűségesek lenni, és ez azért jó, mert a Jóisten mindig arra bíz sokat, aki a kicsiben is hűséges. Nem akarnak gazdagabbak lenni, mint azok, akik közé Isten küldte őket. Így könnyebben tudják megszólítani a híveket és hirdetni körükben az evangéliumot. A harmadik pedig a közösség: „Nem lealacsonyodnunk az emberekhez, hanem Jézus példáját követve fölemeljük őket arra a szintre, ahova Jézus igyekezett fölemelni a tanítványait, az egyszerű embereket. Így érthetik meg, hogy teljesen más dimenzióban is lehet látni a mai életet, és hogyan lehet készülni arra, hogy elnyerjük a hervadhatatlan koszorút.”

 

Szerdahelyi Csongor

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.