Jézust jelenítik meg az emberek között

Papszentelések hétvégéje: szeretik-e Krisztust?

Országszerte folytatódnak a múlt szombaton kezdett katolikus pap- és diakónusszentelések pénteken és szombaton. Holnap Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök Székesfehérvárott végez papszentelést; szombaton Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök Debrecenben, Bábel Balázs kalocsai érsek Kalocsán, Udvardy György pécsi megyés püspök Pécsett, Balás Béla kaposvári megyés püspök Kaposváron vezet szentelési szertartást.

Ilyen a szentelési liturgia

A papság a katolikus vallás szerint a hét szentség egyike, amely a közösség szolgálatának egyik szentsége a házasság mellett. A katolikus egyház szerint a papok a felszenteléssel kapják meg azt a küldetést, hogy Jézust jelenítsék meg az emberek között. A katolikus papságnak három fokozata van: diakonátus, áldozópapság és a püspökség. A diakónusfokozattal rendelkezők temethetnek, eskethetnek, keresztelhetnek és igét is hirdethetnek, a papok pedig ezen felül misézhetnek, gyóntathatnak és feladhatják a betegek kenetét is. A diakónusok az öt év elvégzése után fél év gyakorlaton vesznek részt egy plébánián, majd a hatodév második félévében szakdolgozatot írnak, szigorlatoznak és leteszik a záróvizsgát, ezután következhet a felszentelésük.

A papszentelési szertartás szentmise keretében történik, annak során – a mindenszentek litániája közben – a felszentelendők földre borulnak, ami a teljes önátadás jele. A püspök ezután a felszentelendők fejére teszi a kezét, ezzel adja át a papi hatalmat, majd következik a főpásztor szentelési imádsága, amit kitárt karokkal mond. Az egyházmegye papjai is a felszentelendők fejére teszik kezüket, ez a befogadás gesztusa.

Krizma és engedelmesség

A szentelési liturgiához tartozik, hogy a püspök átadja az újonnan felszentelt papoknak az evangéliumot, illetve a szentmise ünneplésére előkészített kenyeret és bort. Megkeni mindkét kezüket balzsammal kevert illatos olajjal, azaz krizmával, ami a papi küldetést fejezi ki. A ceremónia további részében az új papok miseruhát öltenek, és ettől kezdve a stólát mindkét vállukon viselik (a diakónusok csak az egyik vállukra rakhatják). Az újonnan felszentelt papok ünnepélyesen engedelmességet fogadnak püspöküknek, majd a szentmise további részében a püspökkel együtt miséznek. Az első újmisés áldást az új papok püspöküknek adják a szentmise végén; első miséjüket pedig általában azon a településen tartják, ahonnan származnak.

– A Krisztussal való egészen különleges, személyes összekapcsolódásból fakad, hogy a papok nemcsak fokozatban, hanem lényegileg is másként részesednek Krisztus hármas feladatában: a tanítói, a papi és a pásztori feladatban, mint a többi Krisztus-hívő – mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában, múlt szombaton végzett papszentelési misén.

Lényeg a Krisztus-kapcsolat

A főpásztor két főegyházmegyés diakónust, Almásy Tamást és Molnár Miklóst, illetve két szalézi szerzetest, Flavio Depaulát és Claudius Miisquittát részesített a papság szentségében. Erdő Péter emellett hét papnövendéket szentelt diakónussá: Cseh Zoltánt, Fejes Csabát, Kampfmüller Sándort, Kelemen Lászlót, Kulcsár Sándort, Lőrincz Zoltán Pétert és Szili Andrást.

Erdő Péter szerint a papság lényege a Jézushoz fűződő titokzatos szentségi kapcsolatban van. Jézus sem a műveltségéről vagy a szervezői ügyességéről faggatta Szent Pétert, amikor különleges küldetését rá bízta, hanem arról hogy szereti-e őt. Ugyanígy a ma papságra hivatást érzőknél sem az a döntő szempont, hogy jól tudnak-e beszélni, fogalmazni, csoportokat szervezni és vezetni, szépen, ünnepélyesen mozogni és fellépni hanem hogy van-e személyes Krisztus-kapcsolatuk – fűzte hozzá a prímás.

-mi-/katolikus.hu/mti 

• Cimkék:
papszentelés katolikus Erdő Péter római szentelés krizma

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére