Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-05-03 06:49:00

Az iszlám nemet mond a terrorizmusra

Mit jelent a dzsihád valójában?

Az arab terrorizmus létező dolog, de hogy mindezt egyetlen személyhez kapcsoljuk, teljes tévedés – mondta el a Mindennapinak Németh Pál református lelkész, iszlámszakértő.

Az al-Káida (arabul القاعدة – al-Qāʿida - A Bázis) egy radikális iszlamista terrorszervezet, amelyet a gazdag szaúd-arábiai vállal­ko­zó, Oszáma bin Láden hozott létre 1988-ban a Szovjetunió ellen Afganisztán­ban harcolt veteránokból. A szélsőséges iszlamista ideológia alapján álló al-Káida célja elsősorban az Egyesült Államok, de általában véve is a nyugati világ és Izrael, valamint a nyugatbarát iszlám országok meggyengítése, illetve megsemmisítése. Az al-Kaida decentralizált, központi irányítástól független szervezet, épp emiatt központi vezetőről beszélni értelmetlen: bin Laden inkább a nyugati média által kitalált és képbe hozott főellenség volt.

Az al-Kaida gondolkodói újraértelmezték az Iszlámot egészen a Keresztes hadjáratokig, sőt, egészen a Próféta ideéig. Többek között azt állítják hogy a keresztes lovagok feletti győzelem nem Szaladin érdeme hanem a muszlim lázadók apró szervezetei alapozták meg Szaladin győzelmét. Ennek az érvnek az a lényege hogy ezer évvel ezelőtt az al-Kaidához hasonlítható szervezetek voltak a muszlim győzelem forrásai. Ezeket a háborúkat nem az állam nyerte meg hanem az eltökélt emberek kis csoportjai. Az al-Kaida harcmodorát ez a történelem újraértelmezése határozza meg.


Küzdelem vagy háború?

A dzsihád iszlám vallási kifejezés, ami az Isten útján való küzdelmet, törekvést jelenti. Nem hivatalosan – elsősorban nyugati társadalmakban – mint az iszlám hatodik pillérét emlegetik. A muszlim jogtudósok többsége a fogalom „Allah útján való küzdelem” jelentését hangsúlyozza a nem-iszlám világban „szent háború”-ként meggyökeresedett jelentéstartalommal szemben.

A dzsihád fogalma már Mohamed életében, megnyilatkozásaiban is több jelentéssel bírt. Amikor a Próféta, medinai korszakában egy viszonylag kisebb közösség vezetője volt, az „isten útján való törekvés”-nek elsősorban morális tartalma volt, bár a fegyveres védekezés jogosságát a Próféta már feltehetően ebben az időszakban kihirdette. Mekka meghódítása után mint hadvezér, már konkrét harcról szólt. Ugyanakkor a hit térítése nem kapcsolható szorosan a dzsihád fogalmához, bár a hitetlenek elleni harcról beszélt, a zsidók és keresztények erőszakos térítését megtiltotta.

A modern kori fundamentalista - iszlamista ideológiák, amelyek a dzsihád szellemét a Koránra és a Prófétára kívánják visszavezetni, tehát nem Mohamed szellemében járnak el. Mohamed a vitás kérdésekben mindig a kompromisszumos megoldásokat kereste, és lehetőség szerint békés eszközökhöz folyamodott. A 20. század hetvenes éveiben a szekuláris, mérsékelt nyugatbarát nacionalista mozgalmak helyét a radikális iszlamista szervezetek vették át a muszlim politikai életben, akik a dzsihádot eszméik középpontjába emelték. Abd al-Szalam Faradzs, az Anvar Szadatot kivégző Dzsihád-csoport vezetője már a dzsihádot, mint a muszlim elsődleges kötelességét nevezi meg.

A szív/lélek dzsihádja (dzsihád bin nafsz/kalb): belső küzdelem a gonoszság ellen. A dzsihád a nyelv által (dzsihád bi-l-liszán): a jó küzdelme a gonoszság ellen, amit írás és beszéd, mint például dava (térítés, misszió), hutba (szentbeszéd) és más formákban folytatnak. A dzsihád a toll és tudás által (dzsihád bi-l-kalám/bi-l-ilm): küzdelem a gonoszság ellen iszlám tudós tanulmányozásán keresztül, az idzstihád (törvényes érvelés) és tudományok által. A dzsihád a kéz által (dzsihád bi-l-jad): a jó küzdelme a gonoszság ellen, a vagyon által, például a haddzs zarándoklat (mint a legjobb dzsihád a muszlim nők részére), az idős szülők gondozása, a dzsihád finanszírozása, politikai tevékenység az iszlám ügye érdekében, a gonosz megállítása erőszakkal. A dzsihád a kard által (dzsihád bi-sz-szajf): szent háború vagy felfegyverkezett harc az isteni úton, ez a szélsőséges iszlám fundamentalista szervezetek leggyakoribb értelmezése.

Mártírok vagy terroristák?

"Attól, hogy a világ két különböző pontján megjelenik ugyanaz a jelenség, az nem jelenti azt, hogy ezt egy harmadik pontból szervezték", fogalmazott a szakértő az iszlám radikalizmus ernyőszerűségére utalva. A mártír (sahíd, jelentése: tanúskodik, tanúsít) jutalma, hogy a Paradicsomba kerül, azonban mártíromságot csak ellenséggel vívott harcban lehet elszenvedni. Az öngyilkosság az iszlámban rendkívül negatív következményekkel jár, azonban néhány iszlamista értelmezése szerint amennyiben ellenségeit is magával viszi a halálba, akkor megengedett az öngyilkosság, de ezt a jogtudósok vitatják. A huszadik századtól az iszlamizmus és az iszlám fundamentalizmus félreértelmezett mártírfelfogása az öngyilkos merényletek kultuszát építette ki szerte a világon.

Az iszlám jog megkülönbözteti a támadó és védekező dzsihádot is. A támadó dzsihád megváltható helyettesekkel vagy anyagi javakkal, a védekező dzsihád, mely az iszlám fennhatósága alá eső területek védelmét szolgálja, azonban minden muszlim megtagadhatatlan kötelessége. Ez utóbbi elv szolgált alapul Oszáma bin Láden ideológiájának kialakításához is (Bin Laden szerint azzal, hogy az Egyesült Államok megtámadta Irakot, az iszlám államokat védekezésre késztette). A mai fogalmaink szerinti terrorizmust az iszlám törvények nem ismerik el.


V.K.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Terrorizmus
  • Eljárás nélkül tartják fogva a rabokat
  • A keresztény és az öngyilkos merénylők
  • A vírus, amely könnyen biológiai fegyver lehet
  • Öt éve elrabolt FBI-ügynök kéri Amerika segítségét
  • CIA-ügynököket tartóztattak le a hatóságok
  • Amerika fél a terrorizmustól, de a gazdaságtól jobban
  • Csőbombás terroristát fogtak el New Yorkban
  • Mi motiválja valójában a terroristákat?
  • „A mi keresztünkön nincsen horog”
  • Kiszabadultak az emberrablók karmaiból

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.