Születése más gyermekhez hasonlóan történik

Milyen messiást várnak a zsidók?

A zsidóság szerint a Messiás eljövetelébe vetett hit a Tóra egyik alaptétele, és a zsidóság egyik sarkalatos hittételének számít. Nem elég csupán elhinni, hogy egy nap eljő a Messiás, hanem ténylegesen várni is kell. Mint, ahogy a 12. században élt egyik legnagyobb hatású zsidó rabbi és filozófus Maimonidész mondta: „Minden egyes napon várni fogom az érkezését”.

Tudós, erkölcsös, harcos

Az Ószövetségben „minden prófécia végső soron a Messiás eljöveteléről jövendöl; amint azt bölcseink is kijelentették” – írta Náchmanidész A megváltás könyve című munkájában. A keresztények ezeket a kijelentéseket Jézusra (első vagy második eljövetelére) vonatkoztatják. Joggal tehető fel az a kérdés, hogy a zsidóság többsége miért nem fogadja el Jézust messiásként?

Maimonidész, a 12. században élt zsidó rabbi és filozófus a következőképpen foglalta össze a messiás jellemvonásait. „Ha megjelenik egy király Dávid házából, aki a Tóra nagy tudósa, aki betartja a parancsolatokat az Írott és Szóbeli Tan szerint, ahogy előde, Dávid tette, aki ráveszi egész Izraelt, hogy a Tóra útját járja, kiköszörüli a Tórán esett csorbákat, és megvívja Isten háborúit, azt nagy bizonyossággal vélhetjük Messiásnak. Ha a fentiekben sikerrel jár, és legyőzi a körülette lévő népeket, felépíti a Szentélyt a helyén, és összegyűjti Izrael szétszórtjait, akkor biztosan ő a Messiás.”

Más gyermekhez hasonlóan

A zsidóság messiás képének egyik fontos kiindulópontját Ézsaiás 11,1-10 verse adja. Eszerint a messiás Dávid családjából származó ember. Születése más gyermekhez hasonlóan történik. Számos zsidó szerző számára Jézussal kapcsolatosan gondot okoz a Szentlélektől való származás gondolata. József így nem a vérszerinti apja volt, ezért Jézus a zsidó gondolkodás szerint nem származhatott Dávid családjából. A szűzi fogantatást pedig nem tekintik az Ézsaiás 7,14 versének beteljesedésének, mert a héber szöveg ott egy fiatal nő teherbe eséséről beszél. A betlehemi születést sem tartották fontos kritériumnak. Mikeás 5,1 alapján annyit véltek szükségesnek, hogy a messiás a gyökereit vissza tudja vezetni a városra.

Jézus eljövetelének célja az volt, hogy elvegye a világ bűneit, míg a zsidók hagyományosan nem ebben látják a messiás fő feladatát. Ézsaiás 59,20 verse alapján úgy vélik, hogy a messiás akkor jön el, amikor Izrael népe felhagy a bűnös cselekedeteivel. Egy talmudi elbeszélés szerint Rabbi Jehósua ben Lévi megkérdezte a Messiást: „Mikor jössz el végre?”A Messiás így válaszolt: „Még ma.” Később Rabbi Jehósua találkozott Élijáhu prófétával, és így panaszkodott neki: „Azt mondta, még ma eljön, és mégsem jött el!” Élijáhu erre ezt válaszolta: „Valójában így értette: Ma, ha az Ő szavát meghalljátok.”

Az utólagos értelmezések tükrében úgy tűnik: a zsidók többsége nem várta el, hogy a messiás csodákat vagy nagy jeleket tegyen. Helyette inkább azt hangsúlyozták ki, hogy a messiásnak a Tóra tudósának kell lennie, aki be is tartja az abban foglaltakat. Innen érthető, hogy az evangéliumok miért hangsúlyozzák Jézus tanító szolgálatát. A törvényt az evangéliumok szerint Jézus nem eltörölni, hanem betölteni jött (Mt 5,17). A zsidók szerint ugyanis, aki a Tórához hozzá tesz, vagy elvesz belőle, vagy félremagyarázza, az egész biztosan gonosz és hittagadó.

Halandó messiást?

A zsidók messiás-királya igazi bíró lesz. A világ fölismeri bölcsességét, és hozzá fordul majd tanácsért. A messiásnak hatalma gyarapodásával hírneve is növekedni fog. Számos, Jézus után született rabbi véleménye megegyezett, megegyezik abban, hogy a zsidók mindig is halandó messiást vártak. Maimonidész szerint a Messiás meg fog halni, és az emberek ezer évig fognak élni. A Messiás ugyan meghal, de a fia, majd a fiának a fia uralmának folytatója lesz. Királysága nagyon hosszú ideig áll majd fenn, és az emberek is hosszú ideig fognak élni, mert a hosszú élet a bajok és gondok megszűntének természetes következménye. Ézsaiás 10,2-10. versét metaforikusan értelmezve úgy vélték, hogy ekkor érkezik el a nemzetek közötti béke és egyetértés kora. Rabbi Breslaui Nachman leírta, hogy az ember föl fogja ismerni a háborúság esztelen voltát, ahogyan a pogány bálványimádásét is fölismerte. Abban az időben nem lesz sem éhínség, sem háború, sem irigység vagy vetélkedés, mert nagy lesz a jólét, és a földi javak bőségesen találtatnak majd. A világ dolga nem lesz más, mint Isten megismerése.

A messiási kor elején fog bekövetkezni Góg és Magóg háborúja. Előtte egy próféta fog megjelenni, hogy a helyes útra vezesse, és felkészítse őket a messiás szolgálatára.„Én pedig elküldöm hozzád Élijáhu prófétát.” A Messiási korban, miután a Megváltó királyságát megalapította és valamennyi zsidó összegyűlt köré, a nép minden tagjának származását meg fogja határozni prófétai képességeinek segítségével.

Számos zsidó szerint Jézus azért nem lehetet a messiás, mert nem győzte le Izrael politikai ellenségeit, nem állította helyre Dávid földi királyságát és nem gyűjtötte össze Izrael népét. Nem érkezett el az Ézsaiás 10 fejezetében megjövendölt boldog korszak. Ráadásul Isten Fiának nevezte magát, ami számukra istenkáromlásnak számított. Elítélése és kivégzése pedig további bizonyíték számukra, hogy Jézus nem az általuk várt megváltó: a messiás ugyanis nem lehet a gyilkosság áldozata. A keresztények ezzel szemben úgy vélik, hogy az Ószövetségi próféciák két messiási eljövetelről szólnak. A zsidók egy földi messiást várnak, a keresztények pedig Jézus második eljövetelében látják ennek megvalósulását.

zdr

• Cimkék:
zsidó messiás Jézus karácsony

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére