- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Egyház
2011-05-07 19:20:00 „Slendriánul” szerkesztett SzentírásMegjelent az Isten nélküli BibliaEgy hóbortos angol filozófus elhatározta, hogy a klasszikus filozófiát, a keleti bölcseletet és az angol humort összegyúrva megalkotja a nem vallásos emberek Bibliáját: a Jó Könyvét.Miközben Nagy-Britanniában az angol bibliafordítás, a King James Bible négyszázadik születésnapját ünneplik, a boltokba került egy igazán furcsa Biblia is. A Jó Könyvéről (Good Book) van szó, egy olyan műről, mely arra keresi a választ, hogyan lehetséges a békés és jó élet – Isten és a Megváltás nélkül. Szerzője, a neves filozófus, Anthony Clifford Grayling már évtizedek óta az angliai ateizmus egyik vezéralakjának számít. Grayling könyvét előadókörutakon népszerűsíti, melyek során arra is kitér, mi késztethet egy embert a Biblia világi szempontú újraírására. Előadásaiban többször leszögezte, hogy őt a legjobban nem a vallás intézményesült formáinak kritikája, vagy az Isten létének feltételezéséből adódó metafizikai ellentmondások felfedése érdekli, hanem az, hogy mit mond a kereszténység a jó életről és embertársainkkal való kapcsolatunkról. Véleménye szerint a Biblia által sugallt etika nem segíti elő a „jó élet” eszményének megvalósítását, sőt, a tapasztalatok szerint rengeteg erőszak és szenvedés eszmei alapjául szolgált. Ezért akart olyan könyvet írni, mely tartalmazza „mindazt a belátást, vigasztalást, inspirációt és emelkedettséget, melyet a világ nagy nem-vallásos hagyományai összegyűjtöttek.” A Szekuláris Biblia tartalmilag igen összetett, Hérodotoszt ötvözi Konfuciuszzal, Montaigne-t Roger Baconnel, és végül az egészet nyakon önti egy csipetnyi jóféle angol humorral. Ez utóbbi vonás is alátámasztja egyik kijelentését, mely szerint nem helyes, ha egy könyv önmagát tartja az Igazság egyetlen forrásának, szükség van arra, hogy egy jó életről szóló könyv támogassa az eszmék és életstratégiák sokféleségét és a gondolkodás szabadságát. Grayling éppen ezért távol tartja magát attól, hogy tételes szabályokat írjon elő, még az „Úgy cselekedj, ahogyan szeretnéd, hogy mások veled cselekedjenek!” elvéről is úgy gondolja, hogy ez a mások életébe való kellemetlen beavatkozás hivatkozási alapjául szolgálhat. Az írót gúnyoló plakát Kifejezetten vicces, hogy ezt a modern, toleráns és szabadelvű tanítást Grayling a Biblia veretes stílusában prezentálja. Ahogy azt elmondta, rendkívül hatékonynak tartja a Biblia tagolását, és „elképesztően gyönyörűnek” nyelvezetét, ámbár – tette hozzá – könyve megírásának egyik motivációja az volt, hogy a Szentírást mindig is slendriánul szerkesztett műnek tartotta. A Jó Könyvének struktúrájában is követi előképét, 12 fejezete között egyaránt megtalálható a Teremtés Könyve vagy a Zsoltárok Könyve. Persze ezen könyvek tartalmilag már jelentősen különböznek a Bibliától. Isteni teremtés helyett például az evolúciós jellegű biológiai fejlődés, az ember eredendő bűnössége helyett pedig az ember eredendő jóságának tanítása szerepel. Nagy kérdés persze, hogy akkor, amikor a könyvesboltokban polcokat foglalnak el a szekuláris életvezetési bölcsességek, van-e igény egy újabb könyvre, mely a „jó élet” eszményével foglalkozik – még akkor is, ha ez a könyv provokatív címével és koncepciójával sokak figyelmét felkeltheti. Grayling nem meglepő módon művével (melyet egyébként zsebkönyv és képeskönyv formátumban is meg akar jelentetni) kapcsolatban is igen ironikusan nyilatkozik: „Ha az érdeklődés még kitart mondjuk 500 évig, akkor nagyon jók az esélyeim arra, hogy istenné váljak. De persze nem ez a célom, és különben is higgyék el: nagyon pocsék isten lennék. Az Eleai vendég
|
Hírsor
A hét java
|
|