A Szolidaritás jelképe is volt a bekormozódott Mária-kép

Madonna Budapestre érkezett

A lengyelek nem csupán a katolicizmus, hanem a függetlenség jelképének is tartják a szobrot. A nevében szereplő „fekete” jelzőt azért kapta, mert egy pékinas gondatlansága miatt majdnem tűz pusztította el a kegyképet, s bár szerencsésen megmenekült a festmény, Mária arca a hőtől és a koromtól megfeketedett.

Lukács evangélista festeni is tudott?

A legenda szerint Lukács evangélista festette a képet a szent család otthonából származó 122.2 × 82.2 3.5 centiméter nagyságú cédrusfára, és az Konstantinápolyon, Belzen keresztül érkezett lengyel földre Jeruzsálemből 1938 nyarán, mikor a magyar pálosok megkapták Jasna Gorát, a Fényes Hegyet. A legenda arról is szól, hogy a fa, amelyre a kép került, annak az asztalnak  darabja, amelyen a szent család étkezett, és amelynél imádkozott. Más források viszont arról szólnak, hogy a képet Nagy Lajos magyar király adományozta a lengyeleknek és az Nagy Lajos uralkodása előtt 700 évvel készült. Napjainkban évente átlagosan 3-4 millióan zarándokolnak Częstochowába, megtekinteni a képet.

Az eredetiről azt tartják, hogy a szent család étkezett rajta
 

A képhez több legenda is kapcsolódik. A svéd támadás idején, amit a lengyelek potopnak, vagyis özönvíznek neveznek, 1655-ben a protestánsokkal szemben néhány lengyel védte meg a kolostort, amit a katolikusok a Szűz Mária-kép erejének tudtak be. A következő évben a lengyel király, János Kázmér a lembergi székesegyházban felajánlotta Szűz Máriának az országot: Mária Lengyelország királynője és patrónája lett – a Fekete Madonnát később meg is koronázták.
I. Miklós cár – miután Lengyelország egy része az oroszok birodalmába került – arra hivatkozva tiltotta be a częstochowai zarándoklatokat, hogy a Fekete Madonna a legveszélyesebb lengyel forradalmár. Amikor Lech Walęsa vezetésével szerveződő ellenzéki mozgalom, a Szolidaritás is a Fekete Madonnát választotta jelképnek.

A betiltott körbehordozás

Amikor a lengyelek – persze még a szocializmus idején – a kereszténység felvételének ezredévét ünnepelték 1966-ban, és a kegyképet körbe akarták hordozni az országban, a kormány megtiltotta, hogy a Fekete Madonna elhagyja a kolostort. Wyszynski bíboros viszont úgy döntött, hogy akkor a kegykép üres keretét viszik körbe. A kormány VI. Pál pápának is megtiltotta, hogy Lengyelországba zarándokoljon a kegyképhez.

A másolatot a toruni egyetem professzora festette 1957-ben és XII. Piusz pápa szentelte meg, amikor a börtönből kiszabadult prímás, Wyszynski, aki a bíborosi kalap átvétele okán utazott a Vatikánba, magával vitte. Haza térve Lengyelországba a kegykép másolatát országjáró körútra vitték, amely országjárás majdnem egy évtizedig tartott. Az országjárás utolsó évében, 1966-ban, már nagyon nem tetszett a hatalomnak, hogy a hívek özönlenek a kegykép-másolathoz, ezért a rendőrség elkobozta a képet, amikor az úton volt Fromborkból Varsóba.

Három hónappal később a másolat Jasna Górára került, ahol a pálosok a Szent Pál-kápolnában rácsok mögé tették egy táblával, amelyen ez volt olvasható: „Itt látható a hatóságok által foglyul ejtett kép…” A hatóság viszont egyértelműsítette, hogy ha a pálosok – vagy mások – elviszik a kegykép másolatát onnan, akkor bezárják a rend szerzetesházait és a szemináriumát.

Józef Wojcik atya 1972-ben egy másik pappal és két nővérrel Częstochowába utazott, hogy kiszabadítsa a képet. Az első kísérlet nem sikerült, de másnap kora reggel egy előre elkészített kulccsal kinyitották a rácsot, kivették a másolatot és pokrócba csavarva kicsempészték az épületből, miközben a megszólaló harsonák – szokásosan – jelezték: kinyitották a kapukat a zarándokoknak, hogy azok tiszteleghessenek az eredeti kegykép előtt. Pár órával később a másolat már Radomban volt, ahol egy plébánián rejtették el. Erről az akcióról persze a częstochowai pálosok közül nem mindenki tudott, és akik nem tudtak róla, értesítették a rendőrséget: ellopták a másolatot. Ám a rendőrök nem tudták kideríteni, hogy kivitte el a másolatot, amely ismét elkezdte az országjárást: erről Wyszynski bíboros és Wojtyla érsek értesítette a híveket.

A kegykép másolatai Magyarországon

A pálosok hazatelepülésének hatvanadik évfordulóján, 1994 tavaszán a lengyelek a kegykép másolatát a Gellért-hegyi sziklatemplomnak adományozták. De korábban a szegedi alsóvárosi templomba is került egy kegykép-másolat. Az idén – ezekben a napokban – zarándokvonat indult Magyarországról Częstochowába 640 zarándokkal, hogy a többi között, magyarok és lengyelek együtt imádkozzanak a két nép 2011-es közös európai szolgálatáért: az év első felében hazánk volt az EU soros elnöke, a második felében pedig Lengyelország lesz. A pálosok Częstochowában a magyar népnek ajándékozzák a Fekete Madonna hiteles másolatát, amelyet Budapesten csütörtökön, a kora esti órákban az Országház előtti téren államunk közjogi méltóságai fogadnak, majd a hívekkel együtt, körmenetben viszik a Szent István-bazilikába.

Simon F. Nándor

• Cimkék:
madonna lukács evangélista lengyel-magyar festmény kegyhely Mária legenda csoda

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére