- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Egyház
2011-06-26 12:09:00 Coirpus Christi Mysticum – a titok, amit meg lehet enniMa van Úrnapja, de mit jelent az?A keresztény ünnep magyarországi meghonosításakor elégették Mohamed jelképes mecsetjét és koporsóját, illetve török katonákat jelképező bábokat gyújtottak fel.A XIII. században Lüttichi Szent Julianna látomásában olyan teliholdat látott, amelyből hiányzott egy darab. Julianna a Holdat az egyházi évvel azonosította, de hiányos egyházi évet vélt, nem teljeset, mert hiányzott belőle valami. IV. Orbán pápa orvietói tartózkodása idején csodáról értesült: egy cseh pap az Apostolfejedelem sírjához zarándoklandó, útközben Bolsenában a Szent Krisztina-templomban szentmisét mutatott be, ám az úrfelmutatáskor kétségei támadtak: a bor és a kenyér valóban Krisztus testévé válik-e? Amikor azonban megtörte az ostyát, abból vércseppek hullottak…
A pápa 1264. szeptember 8-án tette kötelező ünnepé Krisztus titokzatos testének – Corpus Christi Mysticum – napját, a pünkösd nyolcadát követő első csütörtöki napban megjelölve. Nem utolsósorban azért, hogy ily módon is reagáljon azokra az akkor terjedő tanításokra, amelyek vitatták Jézusnak az eucharisztiában való jelenlétét. A magyarországi ünnepre vonatkozó legkorábbi adat 1292-ből ismert. Amikor Zsigmond király vendégül látta Palaeologus János császárt, mindketten részt vettek az úrnapi körmenetben és végigvonultak az egész városon. Az 1501-ben, a Budai Várban megrendezett körmenet során – amelyen az uralkodó, II. Ulászló is részt vett – elégették Mohamed jelképes mecsetjét és koporsóját, illetve török katonákat jelképező bábokat gyújtottak fel. Az ünnep időpontja napjainkra módosult: a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap utáni második vasárnap, az idén június 26.-a.
Az ünnep fontos része a szentmisét követő körmenet, amelyben a hívek Krisztus népeként vallják meg a hitüket. A templom körül feldíszített négy oltárra – az oltárokhoz vezető utat is virágszirmokkal hintik be – helyezik az Oltáriszentséget és az Eucharisztiához kapcsolódó evangéliumi szakaszokról elmélkednek. Németországban félévezreddel ezelőtt kezdtek az oltárok fölé sátrakat emelni, Magyarországon a sátrakat gallyakkal díszítették, a földre pedig főképpen kakukkfüvet szórtak. Természetesen, a néphit ezeket a díszítőelemeket különböző tulajdonságokkal ruházta fel. A nógrádiak például a hazavitt zöld ágakat és kakukkfüvet elhelyezték a ház négy sarkában, hogy megóvják az épületet a villámcsapástól, Baranyában az istálló fölé tették, hogy Isten áldása legyen az állatokon, a Székelyföldön pedig az úrnapi virágokat – távoltartandó a bogarakat – a káposzták közé dugták. A rúgós teheneket úrnapi sással füstölték, többi között, Nagyivánban, a sióagárdiak ellenben a gyermekek fürdőjébe tették a virágokat, de tudunk olyan vidékről is, ahol a lábfájás ellen tették a fürdővízbe, vagy a beteg fogat füstölték a növénnyel. Máshol a szemmel vert baromfik gyógyításra alkalmazták ezeket a virágokat. Tiszaörsön – de az Ipoly mentén is – úgy gondolták, hogy ha a tejesköcsögöt mossák ki vele, akkor jól tejel majd a tehén. Időjárással kapcsolatos hiedelmet is feljegyeztek a néprajzosok: ha az úrnapján napos idő van, akkor némelyik vidéken abban bíztak, hogy bő termés lesz.
Simon F. Nándor
|
Hírsor
A hét java
|
|