Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-04-05 20:14:00

Állati rasszizmus található a szent iratokban?

Love me gender: nemek a Bibliában

Istentelen fertő vagy Isten igazsága – dúl a harc az USA-ban mostanság megjelenő új, csak kicsit gender-érzékeny Biblia körül. Közben már az állatvédők is mozgolódnak.

Újra kiadják az elátkozott Bibliát – járta be a hír az Egyesült Államok konzervatív keresztyén köreit. Arról van szó, hogy most jelent meg az egyik legnépszerűbb XX. századi angol nyelvű bibliafordítás, a New International Version (NIV) új változata. A konzervatív hívek szerint azonban felesleges a Szentírás szövegét (pontosabban annak fordítását) kalapálgatni (számos nyelvben a névmások jelzik az illető nemét is – míg magyarul az Ő egyértelműen Istenre utal, angolul például ezt csak a He-vel lehet megtenni, amiből következne, hogy Isten nyilván hímnemű). Már csak azért is, mondják a fundamentalisták, mert Isten ugyanúgy szeret minden rendű, rangú és nemű embert, csak éppen a névmásátírást utálja.


Kitiltották a könyvesboltokból

Miután 2005-ben, az akkori legfrissebb NIV-változatban engedményt tettek a nőknek, és néhány névmást megváltoztattak, a friss verzió konzervatívabbra váltott, és jó néhány helyre „visszacsempészte” a hímnemet. Ám nem elégszer – vélik a fundamentalista kritikusok, akik emiatt egyenesen ellenjavallják, hogy komoly gyülekezetek forgalmazzák a még mindig megbélyegzett bibliafordítást. A szigorú, konzervatív evangéliumi bizottság még további, nagyjából 3600 ponton szeretné revideálni a „túl nőies” fordítást. Annak ellenére, hogy a gender-érzékeny változatot korábban több mint 110 keresztyén országos vezető és befolyásos személyiség üdvözölte, köztük nem kevés evangéliumi tudós és szerző, például a Magyarországon is népszerű Philip Yancey.

A felháborodás néhány esetben nehezen érthető. Abban ugyanis meglehetősen kevés agresszív feminizmus van, hogy a Jelenések könyvének harmadik fejezetében, a sokszor idézett 20. versben átcserélték „semlegesre” (korábban többes számúra) a névmást. Károli így fordítja: „Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.” Ez a meghívás valóban szól a nőknek is, így nem ördögtől való, ha itt az „ő”-t (he) többes számba tesszük, esetleg átírjuk „személyre” (person). Ezt ismerte fel a liberalizmussal nem vádolható déli baptista fellegvár, a Dallas Theological Seminary újszövetség-professzora, Darrell L. Bock is, aki szerint az új verzió kifejezetten megbízható, jó fordítás.

Egy másik példa a változtatásra. Az 1Mózes 1:26-ban, Isten magyarul, Károli nyelvezetével így szól: „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”. Ezt az 1984-es NIV-ban a „man”-nel, tehát a férfival tette, 2005-ben már „human being”-eket, tehát emberi lényeket teremtett, míg idén a „mankind”-ot, tehát az emberiséget teremti. Ezen a ponton talán már ízlés dolga is, kinek melyik tetszik.


Állati rasszizmus és „állatrasszizmus”?

Alig csitultak el az új NIV-körüli viták, máris újabb akadékoskodók miatt kell aggódniuk a nagy tudású fordítóknak. Egy amerikai állatvédő szervezet, a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) ugyanis állatbarátabbá szeretné tenni a Bibliát. A civil szervezet úgy véli, angolul kifejezetten „állatrasszista” a Szentírás, mivel kvázi tárgyakként (it) utal az állatokra, nem pedig személyekként (he vagy she). (Ez nagyjából olyan vita, mint amikor magyarul a kutyára „az”-zal, és nem „ő”-vel utalunk.)

A felvetést számos hívő kutyatartó üdvözölte már. Szerintük az állatok is Istent dicsőítik, és érdemes befogadóbbá tenni a Szentírás szövegét ilyen módon is. Mindazonáltal a CNN hírtelevízió által megszólított héber tudós nehezen tartja kivitelezhetőnek a kérést. David Berger elmondta, hogy a héberben minden főnévnek van neme, így a széknek vagy a földnek is, semlegesnem viszont nem létezik a nyelvben. Ezért aztán a Példabeszédek könyvében (6:6) szereplő felszólításban („Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!”) az „ő” nőnemű. Ezt persze az NIV és minden angol fordítás semlegesnemben adja vissza. Berge szerint viszont a héber nyelvben nem azért szerepel nőnem, mert ezzel Isten diszkriminálni kívánta a hím hangyákat, csupán ilyen a héber nyelv természete.


Sz. B.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.