Szenvedni az Ő nevéért

Keresztényüldözések 2010-ben

Jézus boldognak és áldottnak mondta Máté evangéliumában azokat, akiket az igazság miatt, Ő miatta üldöznek. Az egyház e tekintetben büszke lehet azon tagjaira, akik 2010-ben is részesültek hasonló boldogságban és áldásban. Tegyük hozzá rögtön: nagyon sokan kaptak efféle áldásokat. Vannak, akik már nem is lehetnek közöttünk, mert vértanúságot szenvedtek a hitükért.

Az első, istenkáromlásért halálra ítélt pakisztáni nő

Idén több olyan üldözött keresztény is „arca” lett a Krisztus követőit ért üldözésnek, mint például Asia Noreen Bibi, Szaid Musza, Mariam Rosztampur vagy Marzije Amirizade. Asia az első nő, akit kötél általi halálra ítéltek Pakisztánban, méghozzá az ország ellentmondásos, az istenkáromlást büntető törvénye alapján. Az ötgyermekes Asiát egy rá neheztelő munkatársa azzal vádolta meg, hogy káromolta Mohamed Prófétát és a Koránt. A keresztény nő úgy töltött el másfél évet börtönben, hogy esélyt sem kapott ügye igazságos elbírálására, majd néhány hete halálra ítélték. Érdekében még XVI. Benedek pápa is közbenjárt. Asia élete most a fellebbezésén múlik. Vagy azon sem. December 3.-án ugyanis egy pakisztáni keményvonalas muszlim jogtudó hatezer dollárt ajánlott fel annak, aki végez az esetlegesen szabadlábra helyezett Asiával.

Szintén Pakisztánban, novemberben hat muszlim férfi félholtra vert, majd meggyújtott egy 26 éves evangélistát. A presbiteriánus Wilson Augustin túlélte a támadást, vétke az volt, hogy korábban rendszeresen traktátusokat osztott, illetve házról házra járva hirdette Krisztust, ráadásul elsősorban keresztény családoknak. A támadók – szóltak később a kommentárok – amiatt gyúltak haragra, hogy az egyik, Augustin által osztogatott füzetecskében Jézus feltámadásáról olvastak, és valahogy azt hallották ki a szövegből, hogy az gyalázza Mohamedet. Az atrocitást követően eleinte a helyi rendőrség nem volt hajlandó a befolyásos családból származó támadók elleni feljelentést elfogadni, arra hivatkozva, hogy sötét volt, és a fiatalember bizonyára nem látta jól az általa egyébként azonosított és néven nevezett agresszorokat.

Halál az aposztáziáért

Az afganisztáni Szaid Muszának az a bűne, hogy felnőtt férfiként elhagyta az iszlámot, és keresztény lett. Emiatt már több, mint fél éve börtönben van – a saríát alkalmazó afganisztáni törvénykezés főben járó vétségként tekint az aposztáziára, vagyis a hitelhagyásra. A szigorú büntetést a Koránból levezetett teológiai érvelés is indokolja. E szerint minden gyermeknek angyal súgja a fülébe az iszlám tanait, vagyis minden csecsemő muszlimnak születik. Később aztán „átnevelik” kereszténynek, zsidónak vagy bármi másnak, és ez még bocsánatos bűn. De azok, akik felnövekedve az iszlámban megismerik a „tökéletes vallást”, és felnőtt fejjel döntenek egy alacsonyabbrendűnek mondott hit mellett, nos, az bizony megbocsáthatatlan bűn. E szerint bántak Muszával is. A kereszténnyé lett férfi írt már Barack Obama amerikai elnöknek és számos NATO-főtisztviselőnek is, és leveleiben elmondta, hogyan próbálták veréssel, alvásmegvonással és nemi erőszakkal rávenni hite megtagadására. Mindeddig hiába.

A sok rossz hír között érdemes megemlíteni a kereszténységre áttért Mariam Rosztampur és Marzije Amirizade végül szerencsés fordulatot vett történetét. Az iráni bíróság elé került ügyükben a bíró felszólította a két nőt, hogy térjenek vissza az iszlámra, amit ők elutasítottak. Ezután visszaküldték őket a hírhedt teheráni börtönbe, az Evinbe, ahol komoly betegségeket szedtek össze. Már egy évvel ezelőtt nemzetközi kampány indult a felmentésükért, a világ számos pontján több millió keresztény imádkozott értük. Igaz ugyan, hogy tavaly év végén szabadlábra helyezték őket, ám idén újra meg kellett jelenniük a bíróság előtt. Májusban aztán végleg felmentették őket. A két nőt ezután a legnagyobb titokban kimenekítették az országból.

Akik már nincsenek velünk

Ez a néhány eset persze csak csepp a tengerben. Sok százezer keresztény szenved a hite miatt, többnyire távol a reflektorfénytől. Alig néhány hete történt, hogy az evangéliumi meggyőződésű Ferewini Gebru Tekleberhnét megölték Eritreában, amint éppen szökni próbált. A keresztény nőt két éven át embertelen körülmények között tartották fogva egy katonai kiképzőközpont területén egy fémkonténerben – a hite miatt. Algériában pedig iszlamisták felgyújtottak egy pünkösdi gyülekezeti házat még januárban. Egyiptomban, a keleti rítus szerint január elején megült karácsonykor, az éjféli mise után muszlim szélsőségesek mészároltak le a templomból kijövő nyolc kopt keresztényt, és másik tízet megsebesítettek. Novemberben Szomáliában ismeretlen tettesek brutálisan meggyilkolták a 17 éves Nurta Mohamed Farah-t, aki már korábban is sokat szenvedett a családjában a keresztény hite miatt.

Felsorolni sem lehet azokat a hívőket, akik Észak-Koreában, Kínában, Irakban, Indonéziában és több tucatnyi más államban nemcsak jogsértéseket, de konkrét életveszélyt szenvednek el Krisztus követése miatt. Erről beszélt a minap XVI. Benedek pápa is, aki szerint a keresztények „az a vallási csoport, amelyik a legtöbb üldözést szenvedi el a hite miatt”. A katolikus egyházfő külön kiemelte azt az októberi bagdadi templom elleni támadást, aminek következtében több, mint félszázan veszítették életüket. A pápa szerint „tolerálhatatlan ez a helyzet, mivel Istent és az emberi méltóságot egyaránt sérti”.

Mi, akik keresztényként szabadon élhetjük meg a hitünket, tartozunk azzal, hogy legalább imában hordozzuk sokféle sérelmet elszenvedő testvéreinket. Akik ennél többet szeretnének tenni, kapcsolatba léphetnek például az Open Doors nevű, az üldözött keresztények érdekképviseletét ellátó szervezettel, és anyagilag vagy önkéntes munkájuk felajánlásával is tehetnek értük.

Sz. B.

• Cimkék:
kereszténység üldözés vértanú hitelhagyás Bibi muszlim kínzás gyilkosság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére