Elfogadás, tolerancia, vallási sokszínűség

Keresztény, zsidó és muszlim vezetők találkozója Gödöllőn

Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes a magyar EU-elnökség keretében szervezett Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján elmondta: az állam és az egyház szétválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, hiszen az emberek egyszerre tagjai felekezetüknek és a társadalomnak, ezért az államnak harmonikusan kell együtt élnie az egyházzal. A politikus szerint az államnak fontos feladata, hogy tiszteletben tartsa az emberek jogát a szabad értékválasztáshoz, garantálja a vallásszabadságot és segítse a vallások párbeszédét.

Szerinte szimbolikus a jelentősége annak, hogy a tanácskozást Magyarországon rendezik, ugyanis az ország "megszenvedte az ateista kommunizmus minden keservét". Nem csupán a vallási életet próbálták ellehetetleníteni, hanem a vallási hagyományokat is meghamisították, Karácsony helyett például a Télapót, az államalapító Szent István helyett pedig a kommunista alkotmányt ünnepeltették – mondta Semjén Zsolt. Vallásellenes tendenciák a nyugati világban is jelentkeztek, és jelenleg is érvényesülnek - mutatott rá a politikus.
 

Szászfalvi László beszédében azt hangsúlyozta, hogy felelős együttműködésre van szükség az európai gyökereket meghatározó három világegyház, a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: a 21. század a keserű népvándorlás új korszaka, amelyre a parttalan liberalizmus és szekularizáció arroganciája jellemző. Ilyen környezetben nem könnyű az együttélés - jelentette ki Szászfalvi László. Hangsúlyozta, hogy a három vallás ott bábáskodott Európa bölcsőjénél, együttműködésük pedig segíti az európai integrációt.

Szabad vallás=békés együttélés?

Az Egyesült Államok ösztönzi a szabad vallásgyakorlást, elkötelezett annak minden formája mellett, mert ez a békés egymás mellett élés alapja, és növeli a társadalom erejét - mondta Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet csütörtökön Gödöllőn. A diplomata fontos célnak nevezte, hogy a világon egy közösség se érezze azt, hogy magára maradt, illetve üldöztetésnek van kitéve. Hozzátette: a konferencia egyfajta "biztonságos kikötő", ahol szabadon beszélhetnek a hitről és arról, hogy a vallás miként épít hidakat a népek között.

Aliza Bin- Noun izraeli nagykövet beszédében elmondta: az Izrael lakosságának több mint ötödét kitevő nem zsidók teljes egyenjogúságot élveznek a zsidó államban. Ez annak ellenére is így van, hogy Izrael alkotmányában zsidó államként határozza meg magát - mondta a nagykövet a magyar EU-elnökség keretében tartott tanácskozáson. Aliza Bin-Noun elmondta, a 780 ezres izraeli arab kisebbség teljes körű politikai jogokkal rendelkezik, arab képviselők Izrael Állam megalakulása óta jelen vannak az izraeli parlamentben, a kneszetben.

Az izraeli keresztény kisebbség maga is sokrétű, egy részük arab, egy részük - mintegy 50 ezer ember - a volt Szovjetunió területéről származik, a harmadik csoportot pedig a bizonytalan jogi helyzetű fekete-afrikai és Fülöp-szigeteki vendégmunkások alkotják. Az izraeli nagykövet hangsúlyozta, az akadályok ellenére szükség van a párbeszédre, többi között azért, hogy terjeszteni lehessen a toleranciát a fiatalok körében.

Az arab tavasz vallási egyenjogúságot hoz

Az arab világ országaiban zajló forradalmak eredményeként megszűnik a különbségtétel a muszlimok és a keresztények között - mondta Egyiptom magyarországi nagykövete. Ali el-Hefni kifejtette: Egyiptomban is nagyon sok minden történt a Hoszni Mubarak elnök rendszerét megdöntő januári felkelés győzelme óta. Megnyitottak sok, addig zárva tartott templomot a hívők előtt, biztosították a gyülekezés szabadságát.

A diplomata a magyar EU-elnökség keretében szervezett tanácskozáson kifejtette, a terrorizmus az egyik legnagyobb probléma, de mint a palesztinok helyzetére utalva hangsúlyozta, közös felelősség a megoldása. Azt mondta, nem szabad a vallást rövid távú célok elérésének eszközévé silányítani.
 

A sokszínűség intoleranciával jár

A kulturális, vallási sokszínűséggel sajnos az intolerancia is együtt jár; a sokszínűség gazdagítja, nem pedig szétválasztja az egyes társadalmi csoportokat - mondta videóüzenetében Jorge Sampaio, az ENSZ Civilizációk Szövetségének elnöke. A legtöbb helyen azonban a vallási vezetők nyitottak a párbeszédre, hogy lebontsák a mesterségesen emelt falakat - tette hozzá.
Úgy vélte, a hidegháború vége lehetőséget teremt arra, hogy a posztkommunista országokban is új erőre kapjon a vallások közötti párbeszéd.

Tőkés László az eseményen arról beszélt: az egyházaknak fontos szerepük volt a kommunista rendszerek megbuktatásában Közép-Kelet-Európában. Igazságos jóvátételre, az egyházak tényleges szabadságára van szükség a térségben - fűzte hozzá. Az EP-alelnöke szerint a vallások közötti tolerancia nem elég, ennél többre van szükség, meg kell teremteni a spirituális Európát, a szeretet kultuszát.

Marc Scheuer, az ENSZ Civilizációk Szövetségének igazgatója elmondta: szervezetük a szabad véleménynyilvánítás fóruma. Egyik programjukról beszámolva kifejtette: cikkeket jelentettek meg a vallási sokszínűségről több országban, bebizonyítva, hogy gyakran hamis kép alakult ki az egyes közösségekről az emberekben.
 

Állam és egyház együtt, mégis külön

Európában az az országok célja, hogy az államnak és az egyháznak, szétválasztásuk mellett, együtt kell működniük - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a konferencián. A bíboros kifejtette: a Közel-Keletről nagy számban menekülnek a keresztények fenyegetettnek, kilátástalannak tartott helyzetük miatt.

Nagyobb problémát okozhat ugyanakkor a bevándorlók és környezetük között az, ha nem keresztény vallásúak érkeznek Európába, mivel az európaiak közül sokan elveszítették vallási identitásukat, ezért egyfajta fenyegetésként élik meg az erős vallási identitású emberek megjelenését - mutatott rá.

A magyarországi zsidóság rokonként tekint az iszlám vallásra, és nagyon jó a kapcsolata a keresztény egyházzal - jelentette ki Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója. A magyarországi zsidóság olyan nagy orientalistákat adott a világnak, mint Vámbéry Ármin vagy Goldziher Ignác, az iszlám vallás történetének külföldön is elismert kutatója - mondta Zoltai Gusztáv. Zoltai Gusztáv kitért arra is, hogy élénk a zsidó hitélet ma Magyarországon.

(mi, mti)

• Cimkék:
keresztény zsidó muszlim

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére