120 éve szentelték fel az újjáépített pécsi székesegyházat

Időkapszulát találtak az ősi templom tornyában

Pécs területén már ókeresztény közösség is működött. Liupram salzburgi érsek 853-ban a mai Pécs területén templomot szentelt. Az egyházmegyét Szent István alapította. De ki alapította a székesegyházat?

Megkoronázták, másnap kitört a tűzvész

A XIII. században élt krónikaíró, Kézai Simon szerint – mint ahogyan az a latin nyelvű krónikájában, a Gesta Hungarorumban olvasható – Péter király volt az alapító. Más adatok szerint az alapítás régebben történt, hiszen a XI. században, egy pécsi templomban, amelyet egyesek székesegyháznak is neveztek, Géza Salamon fejére tette a királyi koronát, másnap éjszaka tűz pusztított a templomban. Jóval később, Szent László királyságának idején kezdték meg az újjáépítést.

Az egyháztörténészek tudni vélik, hogy a székesegyház építése majdnem egy évszázadig tartott. Az újjáépítés közben fejlődött ki a román stílus magyarországi alaptípusa: a háromhajós, kereszthajó nélküli, félköríves apszisokkal záródó bazilika-stílus. A várost 1543-ban elfoglaló török a székesegyház egy részét muzulmán templomként használták, más részét pedig élelmiszer- illetve hadianyagraktárnak. Noha a várost 1686-ban sikerült visszafoglalni, a katolikus hitélet a székesegyházban csak a XVIII. század elején tudott ismét elindulni.

Három évvel ezelőtt a székesegyház egyik tornyának kereszt alatti gömbjében egy 1886-ból származó időkapszulát, pontosabban egy érmeket és pergament őrző üveghengerre bukkantak. A latin nyelvű iromány részletesen örökítette meg a székesegyház felújítási munkálatait.

Pótolhatalan emlékek vesztek kárba

A székesegyház a XIX. század elején eklektikus képet mutatott, román, gótikus és barokk formajegyekkel. Akkor Pollack Mihály kapott megbízást a homlokzat átalakítására.
Közeledve a honfoglalás ezredéves ünnepségeihez, Dulánszky Nándor püspök 1877-ben megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építészt  a székesegyház megújításával, azzal a szándékkal, hogy lehetőség szerint az évszázadok során a templomhoz épített kiegészítéseket lebontva, az Árpád-kori templomot idézzék fel az 1882. június 9-én megkezdődő újjáépítés eredményeképpen.

A neoromán stílusban újjáépült templom háromhajós, kápolnasoros, sík mennyezetű és négy tornyos fel, a belső tér festményei pedig historizáló stílusban készültek, a kápolnában Székely Bertalan és Lotz Károly képei láthatóak. A munkálatok befejeztével, százhúsz évvel ezelőtt, 1891. június 22-én az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében szentelték fel az új épületet.

Azóta sokan úgy gondolják, hogy az újjáépítéssel az egyház és a város nemcsak nyert, hanem veszített is: lebontották a középkori falakat, annak ellenére, hogy közben sikerült feltárni XII. századi faragványokat, a Szent Kereszt-oltárt és részleteikben a XIV-XV. századi falfestményeket. A szakértő vélemények szerint, a magyar művészet fejlődéstörténetének pótolhatatlan emlékei vesztek kárba.

Jannus Pannonius maradványait is az épületben találták

Húsz évvel ezelőtt, 1991-ben a székesegyház renoválásakor megtalálták a humanista költő, Jannus Pannonius pécsi püspök földi maradványait. Az antropológiai vizsgálatok 2008-ban egyértelművé tették, hogy valóban a költő csontjaira bukkantak, melyeket ünnepélyesen újratemettek a székesegyházban, Dulánszky püspök mellé.

A Pécsre látogató pápa, II. János Pál 1991-ben a székesegyháznak a kisbazilika – basilica minor – címet és rangot adományozta. Mit is jelent ez? A bazilikai titulust – ami persze nem tévesztendő össze a hasonló nevű építészeti stílussal – a kiemelt jelentőségő templomok kaphatják a pápától. A Katolikus Egyházban megkülönböztetik a nagybazilikákat – basilica maior – és a kisbazilikákat. A kisbazilikák kiváltságai között szerepel például a teljes búcsú elnyerésének lehetősége a templom búcsúnapján, egy szabadon választott napon, és további két meghatározott napon. Fel lehet az Apostoli Szentszéket jelképező 2 kulcsot tüntetni a templom zászlaján, pecsétjén, felszerelési tárgyain. A templom plébánosa vörös szegélyű, fekete színű vállgallért – mozzettát – viselhet, piros gombokkal és vörös fonallal kivarrt gomblyukakkal, Crédó-t – Hiszekegyet, Hitvallást – mondhatnak a templomban olyan hétköznapi szentmisén, amelyen zarándokcsoport vesz részt, vagy általában népes hivő közösség van jelen. Ugyanakkor a templomban rendszeres igehirdetésnek és gyóntatásnak kell lennie, énekkarnak kell működnie, és meghatározott napokon latin nyelvű szentmisét kell mondani.

Simon F. Nándor

Kapcsolódó:

A volt pécsi püspök: médiaháború folyik ellenem

Új pécsi püspököt nevezett ki a pápa

• Cimkék:
Pécs janus pannonius székesegyház ókeresztény időkapszula Pollack mihály pápa bazilika sírkamra szentmise

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére