Máté-Tóth szerint fontos elkerülni a kényes kérdés körüli politikai vitákat

Hibás a népszámlálás vallási kérdése

– A népszámlálási kérdőívben hibásan szerepel a vallási hovatartozás kérdése. A válaszok emiatt úgy vélem, nem lesznek alkalmasak sem a 2001-es népszámlálás eredményeivel, sem nemzetközi eredményekkel való összevetésre, még kevésbé későbbi kormányzati stratégiák és döntések megalapozására – fogalmazott portálunknak Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője, aki szerint éppen a szándékolttal ellentétes hatást érnek el a vallási kérdésfeltétel hagyományos keretének megváltoztatásával.

Nem érzés kérdése a felekezethez tartozás

A professzor rámutatott: a 2011-es népszámláláskor használandó személyi kérdőív vonatkozó kérdése így hangzik: „Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?” Négyféle válaszadási lehetőség közül választhatnak a megkérdezettek: a felekezet konkrét megnevezése mellett a „nem tartozik vallási közösséghez, felekezethez”, az „ateista” és a „nem kíván válaszolni” áll rendelkezésre.

– A „tartozónak érzi magát” fordulat nem népszámlálási kérdés, hanem valláskutatási. A népszámlálás célja a lakosság alapadatainak rögzítése, vallási tekintetben az egyházak tagságára vonatkozó teljes mintavételre alapozott adatok gyűjtése. A vallási közösséghez tartozás érzése és a formális odatartozás között jelentős különbség van – fogalmazott Máté-Tóth, tudomása szerint a hivatal eredeti szándéka kérdéskör tágítása volt a korábbi, szigorúbb, felekezeti, illetve egyháztagságra szorítkozó kérdéshez képest, ám a jelenlegi tervezet eredménye szerinte épp ellenkező hatást fog kelteni.

A kutató rámutatott: a „tartozás” és az „érzés” közötti különbség nagyobb a hagyományos nagy egyházak tagjainak esetében és kisebb a kisebb és újabb vallás közösségek esetében. A 2001-es népszámlálásban a kérdést így fogalmazták meg: „Vallása, hitfelekezete?” Itt a megnevezésen túl a „nem tartozik egyházhoz, felekezethez” és a „nem kíván válaszolni” kategóriák közül adott lehetőséget a kérdőív.

Ennek is hagyománya van

Máté-Tóth szerint a 2001-es kérdésfelvetés a népszámlálás magyarországi hagyományainak megfelelően tette fel a kérdést, bár úgy véli: a „vallás”, „egyház”, „hitfelekezet” és „felekezet” négy fogalom itt is lehetett volna pontosabb és egyszerűbb is. A 2011-es kérdőív eltérő megfogalmazása azonban így nem teszi lehetővé a nyert adatok összehasonlítását, a vonatkozó kérdés és válaszalternatívái következetlenek: a fő kérdés „érzi magát“ fordulatot alkalmaz, a tagadó válaszalternatíva pedig elhagyja az érzést és a „nem tartozik” fordulatot alkalmazza.

– A 2011-es kérdőív a 2001-eshez képest kiegészül az „ateista” válaszalternatíva felkínálásával, amely filozófiai és hitvallási kérdés, egyáltalán nem illik a vallási intézményhez való tartozás kérdéskörének logikájába. Alapvető kérdőív-szerkesztési törvény, hogy egy modulon belül az adott minta véleményét teljesen lefedő alternatív válaszok kínálhatók csak fel. A válaszok megoszlása csak így képezheti le a megkérdezettek vélemény megoszlását, átfedések nélkül. Márpedig a felekezethez tartozás érzése és az ateista hitvallás egyszerre is jellemezheti a megkérdezettek egy részét, sőt például a buddhista vallás hívei legtöbb esetben ateistának vallják magukat – tette hozzá a professzor.

És akkor hogyan hangozna a helyes kérdés?

A népszámlálás vallási adatainak használhatósága és megbízhatósága érdekében a kérdőív a kutatók szerint azonnali módosításra szorul. A helyesen feltett kérdés így hangzik: „Mely egyháznak, felekezetnek (vagy más vallási közösségnek) tagja?”. A módosítással így mérsékelhetőek lennének a vallási kérdés körüli viták.

Illyés Szabolcs

• Cimkék:
népszámlálás 2011 SZTE Máté-Tóth András

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére