Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-07-11 19:30:00

Uniós rendelkezésbe ütközik, ellentmondásokat tartalmaz: viszont a miénk

Amit tudni akarsz az egyháztörvényről, de ciki megkérdezni

A lemorzsolódó vallási közösségek számos előnyt vesztenek, a megmaradtak pedig stratégiai szövetségesei lehetnek a kormánynak. Kiskáté.

Miért kell egyáltalán új egyházi törvény?

Az ellenzők két csoportba oszthatók: akik szerint nem is kell, mert megfelelő volt a régi, és akik szerint kell, de nem ilyen. A jogalkotó szerint azért kell, hogy rend legyen, meg mert túlságosan liberális volt az eddigi, s mert így lehet kiszűrni a bizniszegyházakat és a szektákat.

Mik a bizniszegyházak?

Akik a hitéleti tevékenységet csak eljátsszák, valójában gazdasági célokra fordítják az állam által az egyháznak nyújtott előnyöket.

Kik a szekták?

Ilyen jogi fogalom nincs; általában az excentrikus tanokat hirdető, illetve az emberi személyiséget romboló, destruktív vallási közösségeket nevezik annak, de elég nehéz megállapítani, ki destruktív és ki nem. Számos ateista szerint például minden egyház megfelel a fenti kritériumoknak.

Eléri-e kitűzött célját az új törvény?

Az álegyházak kiszűrése inkább hatósági feladat lenne, a szektákról lásd fent. De ha a túl-liberális törvény helyett kevésbé liberálisat akartak, az sikerült.

Törvényes-e az új törvény?

Ez erősen vitatható, ugyanis az Európai Unió működéséről szóló szerződés
17. cikke szerint az Európai Unió tiszteletben tartja és nem változtatja meg az egyházak
és vallási egyesületek, vagy közösségek tagállamokban meglévő státuszát. Ez a törvény viszont megváltoztatja, méghozzá elég viccesen, mert a preambulumában maga is utal erre az uniós cikkelyre.

Nem csak a ballibek és az ellenzékiek hisztiznek a törvény miatt?

Sokan aggódnak olyanok is, akik egyáltalán nem nevezhetők ballibnek vagy ellenzékinek.

Mik a legfőbb aggodalmak a törvénnyel kapcsolatban?

A leggyakoribb aggodalom, hogy diszkriminál, illetve sérti az egyház és állam szétválasztásának elvét.

Az meg miféle elv?

A szekularizáció elve azt jelenti, hogy a modern Európában az egyházak politikai hatalmat nem élvezhetnek, illetve a politika nem szólhat bele a működésükbe.

És most fognak politikai hatalmat élvezni?

Szászfalvi László államtitkár már kinyilatkoztatta, hogy a kormány stratégiai szövetségesei lesznek a megmaradt egyházak. Politikai hatalmat közvetlenül nem kapnak, de az új törvény szerint „az állam lehetőséget biztosít az egyházaknak – külön jogszabályban meghatározott eljárás keretein belül – hogy részt vegyenek a jogalkotás kapcsán a jogszabály tervezetek és jogalkotási koncepciók véleményezésében.”

A politika, vagyis a kormány vajon bele fog szólni az egyházak működésébe?

Eleve a kormány mondja meg, mi az egyház és mi nem. Az új törvény kimondja ugyan, hogy Magyarországon az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre. Ennek azonban éppen a törvény mond ellen, hiszen pont az irányításról és felügyeletről szól. Létezik kormányzati szerv, mely ezt végzi: a közigazgatási minisztérium egyházügyi államtitkársága.

Mi az egyház kritériuma a kormány szerint?

Az, hogy vallási tevékenységet végez, legalább húsz éves és legalább ezer főt számlál.

Mi a vallási tevékenység a kormány, illetve a törvény szerint?

„Olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.”

Ezt ellenőrizni fogják?

Olyannyira, hogy az egyházi nyilvántartásba vételre irányuló kérelemhez be kell adni a hivatalnak elbírálásra a tanítás lényegét tartalmazó hitvallást, vagy a legfőbb vallási tanok összefoglalását.

Milyen előnyöket élveznek, akik megtarthatják az egyházi státuszt, és mit vesztenek, akik elveszítik?

Rengeteg az előnyük a megmaradt egyházaknak a kívül rekedtekkel szemben. Az egyik a presztízs, hiszen megalázó elveszíteni egy köztiszteletben álló státuszt. De állami pénzt is kapnak: a törvény szerint az egyházak közcélú tevékenysége és intézményei a hasonló tevékenységet folytató állami, önkormányzati intézményekkel azonos mértékű államháztartási finanszírozásra jogosultak. Az egyházak adókedvezményben és más kedvezményekben is részesíthetők. Ráadásul az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Azonkívül az egyházak a templomok, temetők és más szent helyek védelmére fokozott szabálysértési-, és büntetőjogi védelemben részesülnek.

Az oktatásban is lesznek előjogaik?

Az állami, önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben a hitoktatáshoz a közoktatási intézmény köteles lesz a feltételeket biztosítani. A hitoktatás költségeit az állam biztosítja.

Kik a boldogok?

A boldogok a lelki szegények, hiszen övék a mennyek országa.

Mármint: kik a szerencsés nyertesek?

„Bevett és elismert egyházak”: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante ), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye,Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus), Magyarországi Unitárius Egyház, Magyarországi Baptista Egyház.

Egyéb egyházak, amelyekkel a kormány külön megállapodást köt: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Hetednapi Adventista Egyház, Erdélyi Gyülekezet, HIT Gyülekezete, Üdvhadsereg Szabadegyház, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Magyarországi Krishna-tudatú Hívők Közössége. Számos, komoly társadalmi és hitéleti tevékenységet folytató evangéliumi közösség kiesett a pixisből.

 

mindennapi

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Egyháztörvény
  • Ezt ígérte Szászfalvi László a készülő egyházi törvényről
  • Fokozatosan alakítanák át az egyházak finanszírozását
  • Egyházakat fejleszt az állam Debrecenben
  • Amerikában keményen bírálják Orbán egyházpolitikáját
  • Készül az ítélet: nyilvánosságra került az egyházlista
  • Így szünteti meg a kormány az egyházakat ért diszkriminációt
  • Az emberi jogi biztos is aggódik
  • Hamarosan kiderül az egyházak sorsa
  • Az MTA vizsgálhatja a kérelmet benyújtó egyházakat
  • Orbán személyesen akadályozta az egyházlista bővítését

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.