Kérdéses az ultraortodox zsidó fundamentalizmus jövője

Agresszív csoport, a nevük: sikrikim

Az ultraortodox zsidó vallási csoport neve: sikrikim. Maga a fogalom – mondja a rabbi – az első századból származik, s azt a lázadó zsidó csoportot jelölte, akik a római megszállás ellen küzdöttek. Ma a vallási fundamentalistákat nevezik így. Jeruzsálemnek főként a Mea Shearim nevű városrészében élnek, meglehetősen agresszív fiatalok is találhatók közöttük. Ám tetteik fő motívuma az unalom – véli Shlomo Tikochinski rabbi, a Van-Leer Intézet vezetője. Alapítványi pénzekből élnek, meg USA-beli gazdag zsidó hitközségek finanszírozzák őket.

Nehogy a szexuális vágy eltávolítson

Mostanában a különböző randalírozások főként Beith Shemeshben történnek. A rabbi szerint azért épp itt, mert Mea Shearim túl szűkössé vált számukra. Egy idő óta a fiatal ultraortodox családok Beith Shemesben vásároltak lakásokat. „Itt is megőrizzük Mea Shearim jellegzetességét, de itt új Mea Shearimot építünk fel, ami még fundamentalistább lesz, mint az eredeti városnegyedünk Jeruzsálemben” – mondogatják. Miért lett most annyira fontos a nemek szerinti elkülönítés, például a buszon vagy közlekedési eszközökön, ahol a nők csak hátul ülhetnek? Tikochinski rabbi szerint sajátos folyamatról van szó. Jó tíz éve bizonyos tömegközlekedési eszközök, így a Mehadrin-buszok olyan helyeken közlekednek, ahol ultra-ortodoxok éltek.

Az elkülönítés ötletét az úgynevezett Hassidei Gur, a „hűségesek” csoport vetette fel. Ugyan ez a csoport a mai izraeli társadalomba jól integrálódott, de a nemek elkülönítésének, szegregációjának a kérdésében nagyon radikális. Közöttük sok az ügyvéd és az üzletember. Ennek ellenére mesze túlmennek azon, amit a zsidó jogszabályok elvárnak. Már arról gondolkodnak, vitatkoznak, hogy bevezetik a nemek szerinti szegregációt az egészségügyi intézményekben, illetve az üzletekben. Külön férfi és női bevásárló napokat vezetnének be. Egészen sajátos megfontolások húzódnak meg a háttérben. Például az, nehogy a férfiakat a szexuális vágy kísértse meg egy női besárló láttán, mert ez a vágy eltávolítja őket Istentől, elvonja figyelmüket a tiszta imádságtól. Ebben egyetértenek, de a kivitelezésben vannak nézeteltérések.

A nemek elkülönítése a gyakorlatban ugyanis nem könnyű. A buszok hátsó részén kényelmetlen az ülés, túl rázós. Terhes nőknek meg ez egyenesen veszélyes lehet. Sajátos követelésük az is, hogy nőkkel ne készüljön interjú a rádiókban, ne jelenjenek meg női fotók az újságokban. Sőt, az utcán az egyik oldalon csak a férfiak, a másikon csak a nők sétálhassanak. Tény viszont, hogy az ultraortodoxok 200 éve küzdenek túlélésükért, ez pedig némelyekben bizonytalanságot kelt, másokban pedig csaknem hisztériát idéz elő – mondja Tikochinski rabbi. Benjamin Netanjahu miniszterelnök mindenesetre kijelentette: a nők ilyen elkülönítése elfogadhatatlan. Hogyan férhet ez össze a szeretet parancsával? – tette fel a kérdést a politikus.

A vallási „ultrák” száma egyre nő

Miért is van egyáltalán a túlélésről szó, mikor az ultra-ortodoxok száma folyamatosan nő? Mert az a céljuk, hogy az ideálisnak tartott zsidó közösséget, ami Kelet-Európában megvalósult, ahol a századokon át a zsidó jog szerint éltek, ma is megvalósítsák. Még pontosabban a végcél az, hogy minden zsidó ultraortodox legyen, aki szigorúan betartja a mózesi szabályokat.

A legfontosabb mégis az, hogy az „ultrák” ne maradjanak mini társadalom a szélesebb társadalomban, hanem nyitottak legyenek a „kívülállók” felé. Ez ma felismerhető abban is, hogy egyre többen mennek közülük a hadseregbe, illetve különféle szakmát tanulnak. Egyre inkább az a kérdés, hogy a mai és a holnapi zsidó társadalomban lehet-e ultraortodoxként élni? A kérdés és a helyzet nem egyszerű, mert gyakoriak a világi zsidóság részéről a provokációk, a támadások ellenük. Ez oda vezetett, hogy még a liberálisabb ultraortodoxok is egyre inkább radikálissá kezdenek válni.

A Kneszetben, a parlamentben négy választási ciklus óta öt mandátummal vannak jelen, ők alkotják az ún. Agudat Jiszrael Pártot, választóik száma az utóbbi években háromszorosára nőtt. Ma az izraeli népességnek közel 10 százalékát alkotják. Népesedési mutatójuk átlag fölötti, ezért gyorsan növekszenek közösségeik. Beit Shemes, új városuk 30 kilométerre Nyugatra fekszik Jeruzsálemtől. Mindenesetre a hangulat és a közvélemény felizzott körülöttük. December végén ezrek tiltakoztak felvonulással a vallási szélsőségesek ellen, ellenük. De semmi sem változott. Vagy mégis? Még fogunk hallani róluk...

Békefy Lajos (forrás: evangelisch.de, cbcnews.ca, slate.com)

A nyitókép innen

• Cimkék:
ortodox ultraortodox zsidó Izrael

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére