Európa így szabályozza az egyházakat II.

A románoknál láthatatlanok az ateisták

A magyar Országgyűlés előtt álló törvénytervezet szellemiségtől hangsúlyosan eltérő Európa legtöbb, vallási intézményekkel kapcsolatos szabályzása.

Ausztria: a pedofilügyek sokaknak bemartak

Ausztria szekuláris állam erős katolikus hagyományokkal. Különbséget tesznek az államilag elismert egyházak és egyéb vallási közösségek között. Az Osztrák-Magyar Monarchia ideje óta elismert egyházak, illetve vallások: a katolikus, az evangélikus, a református, a görögkeleti, az izraelita és az iszlám. 1945 óta került be közéjük a metodista, a mormon és a buddhista vallás.

Az államilag elismert egyházak alapvetően azonos jogokkal rendelkeznek. Kiemelkedő jelentősége van ugyanakkor a vallások között a katolikusnak. A legutóbbi, 2001-es népszámláláson a nyolcmillió osztrákból mintegy hatmillió vallotta magát katolikusnak, s tavaly év végi adatok szerint 5,45 millióan fizettek egyházadót a katolikus egyháznak. Ugyanakkor a 2010-es évben 90 ezren léptek ki az egyházból, a második világháború óta egy adott évben a legtöbben. A kilépési hullám fő oka az volt, hogy más európai országok mellett Ausztriában is fény derült egyházi személyek által elkövetett gyermekmolesztálásra, illetve gyermekek bántalmazására.

A népszámláláson mintegy egymillióan vallották magukat ateistának. Az evangélikus egyház 350 ezer tagot számlál, közel ugyanennyien mondták magukat muszlimnak és 8 ezren izraelita hitűnek. Az államilag elismert egyházak a kamarákhoz hasonlóan részt vesznek a társadalmi érdekegyeztetésben, például a törvénytervezetek véleményezésében. Emellett szociális és oktatási feladatokat is végeznek. Jogukban áll nagykorú tagjaiktól egyházadót (tagdíjat) szedni. Ennek beszedésékor az állam a lakcímszolgáltatásban vállal szerepet. Az egyházadó meghatározott összegig levonható a jövedelemadóból. Az elismert egyházak többsége az államtól, egy egyházi alapból is kap rendszeres anyagi támogatást.

Lengyelország: meglepő távolságtartás

Egyházat vagy vallási közösséget legkevesebb 100 személy kezdeményezésére jegyeznek be Lengyelországban a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1989-es törvény alapján. Az 1989-ben is létező 15 egyház, felekezet esetében a regisztráció a szejm által elfogadott, az állam és az adott egyház, felekezet viszonyát külön-külön szabályozó törvény alapján történt. Jelenleg 150 elismert egyház, felekezet, vallási közösség működik Lengyelországban. A legnagyobb egyház, a római katolikus és az állam viszonyát a Lengyel Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1993-ban megkötött, a parlament által 1998-ban ratifikált konkordátum is szabályozza.

Az állam és az egyház kapcsolata az állam és az egyház szétválasztásának elvén alapul. Történelmi okok miatt a lengyel jog nem „szétválasztásról”, hanem „állam és egyház autonómiájáról” beszél, de ez lényegében ugyanazt jelenti. Ezt az alapelvet belefoglalták mind az alkotmányba, mind a konkordátumba, mind pedig az egyes felekezetek és az állam kapcsolatát szabályozó törvényekbe. Az alkotmány előírja az állam világnézeti semlegességének elvét. A kisegyházakra ugyanolyan jogi szabályozások vonatkoznak, mint a katolikus egyházra.

Nincs egyházi adó, az egyházak kizárólag a hívek önkéntes adományaiból tartják fenn magukat. Az állam az egyháznak az ingatlanok átadásakor és azok fenntartásában jelentős kedvezményeket nyújt. A nem munkaszerződés alapján alkalmazott papok (főként szerzetesrendek tagjai) nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékát az állam fizeti az úgynevezett egyházi alapból. Ez állami pénzalap, amelyet a második világháború után államosított egyházi vagyon kárpótlásaként hoztak létre. Ebből gondoskodnak a műemlék jellegű egyházi épületek rekonstrukciójáról is. A konkordátum értelmében az egyház mentesül egyes adók, köztük a jövedelemadó megfizetése alól.

A katolikus egyház aktív az egészségügyi, a szociális és az oktatási intézmények fenntartásában. Harminchárom katolikus kórházat, több száz szeretetotthont, továbbá több mint ezer óvodát és általános iskolát, négyszáznál több középiskolát, mintegy 70 főiskolát és 2 katolikus egyetemet tart fenn. Az állam ezek finanszírozásához ugyanolyan elvek alapján járul hozzá, mint az egyéb magániskolák pénzügyi támogatásához. Karitatív tevékenységet a minden egyházmegyében működő Caritas végez, amely adományokból, gyűjtésekből tartja fenn magát. legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság több mint 90 százaléka mondta hívőnek magát, két százalék pedig ateistának.

Szlovákiában államegyház: kötelező a vallásoktatás

Szlovákiában 18 bejegyzett egyház működik. A szabályok szerint egy-egy új egyház bejegyzéséhez 20 ezer támogató szükséges, amit a szociológusok nagyon nehezen betartható feltételnek tartanak. A legnagyobb a római katolikus egyház, amelyhez a lakosság 70 százaléka tartozik. A nagyobb egyházak közé tartozik még az evangélikus, illetve a görög katolikus egyház, a lakosság 7, illetve 4,1 százalékával. Az 5,5 milliós országban mintegy 4,5 millió ember tartja magát hívőnek. Az egyházakat nem osztják fel történelmi és nem történelmi egyházakra.

Az állam és az egyház nincs szétválasztva. Az állam azt szeretné, ha a hívők önkéntes alapon tartanák el egyházaikat. Az új jobbközép kormány megpróbálkozott ugyan a tárgyalásokkal, annak megvitatásával, hogy milyen modell lenne az érintettek számára a legelfogadhatóbb, de első körben ezt az összes egyház elvetette. A római katolikusok azt állítják: van elképzelésük, de egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Szociológusok szerint az állam és az egyház szétválasztására Szlovákiában belátható időn belül nincs lehetőség.

Szlovákiában hivatalosan nincs egyházi adó, a papokat, a lelkészeket: mintegy 3500 személyt az állam fizeti. A 18 bejegyzett egyház közül a 13 legnagyobb kap állami támogatást működéséhez. Az utóbbi időben az állam évente mintegy 37 millió eurót oszt szét az egyházak között. Ebből 21,3 milliót a római katolikusok kapnak. Az evangélikus egyház azonban évente rendszeresen szed híveitől hozzájárulást működéséhez. A pénzt a helyi egyházi közösségnél fizetik be.

A hatályos adórendszer szerint adójának 2 százalékáról mindenki szabadon dönthet, s azt hivatalos jegyzékbe vett szervezeteknek ajándékozhatja. Az egyházak nem szerepelnek ebben a jegyzékben. Országszerte működnek egyházi iskolák, Rózsahegyen katolikus egyetem is van. A katolikus egyház működteti az országos Katolícka Charita karitatív szervezetet, amely állami támogatást is kap.

A római katolikusoknak számos iskolájuk van egész Szlovákiában, de több iskolát működtet az evangélikus és a görög katolikus egyház is, s egy-két iskolájuk a kisebb egyházaknak is van. Az egyházi iskolák a magániskolák közé tartoznak, s nincs elkülönült, kiemelt állami támogatásuk. A törvények szerint ma a magániskolák, tehát az egyházi iskolák is, az állami iskolák támogatási összegének a 88 százalékát kapják.

Szlovákiában a 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság mintegy 84 százaléka vallotta magát vallásosnak, míg 13 százalék ateistának. Az egyházaknak – főleg a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) köszönhetően – nagy befolyásuk van az állam működésére és a társadalomra. A Vatikánnal megkötött konkordátum alapján az iskolákban kötelező a vallásoktatás. Az ezt ellenző szülők gyermekei etikaórára járhatnak.

Csehország: 3 százalék hívő

Csehországban jelenleg 26 bejegyzett egyház működik és nagyjából egy tucatnyi vallási társulás. Legnagyobb a római katolikus egyház, amelyhez a 2001-es népszámláláskor 2,7 millió ember ragaszkodott. Más vallások híveinek a száma messze elmarad ettől: a csehtestvéreké 117 ezer, a huszitáké 99 ezer, a pravoszlávé 23 ezer.
Egy-egy új vallás vagy vallási társulás hivatalos bejegyzéséhez 300 felnőtt cseh állampolgár, illetve az országban tartós engedéllyel élő külföldi személy aláírása szükséges. Az egyházak felosztása történelmi illetve nem történelmire ismeretlen. Az állam és az egyház nincs szétválasztva. A tervezett egyházi vagyoni kárpótlásnak azonban ez a célja: az állam visszaadja az egyházaknak a korábban elvett vagyonukat, s ugyanakkor megszünteti az állami támogatásokat.

A legújabb kormányjavaslat szerint az állam 59 milliárd koronát pénzben, 75 milliárd koronát pedig szántóföldek, erdők, rétek, halastavak formájában adna vissza az egyházaknak. Az Ekonom című gazdasági hetilap számításai szerint amennyiben ez megvalósul, a római katolikus egyház lesz az ország egyik legnagyobb vagyonnal rendelkező intézménye, szervezete.

Csehországban nincs egyházi adó, azt az egyházak is elutasítják. A legnagyobb egyházakban a papok fizetését az állam biztosítja. Az egyházaknak a kulturális minisztérium kimutatása szerint összesen mintegy ötezer papjuk, lelkészük van. Jelenleg az állam, illetve az önkormányzatok tartják fenn a templomokat is. Az egyházi személyeknek nincsenek törvényes kiváltságaik.

A római katolikus egyház országszerte összesen 79 iskolát működtet mintegy 16 ezer tanulóval. Ezek az iskolák a törvény szerint magániskolák, s a hatályos szabályok szerint kapják az állami támogatásokat is. Nincs kiemelt támogatásuk. A katolikus egyház ugyanakkor szociális intézményeket is működtet: mintegy félszáz kis magánkórházat, majdnem száz orvosi rendelőintézetet, mintegy 130 öregotthont. A katolikus egyház égisze alatt működik a Charita nevű, szociális segítséget, támogatásokat nyújtó országos szervezet. Tagjai önkéntesek.

A 2001-es népszámláláskor több kérdés is vizsgálta a lakosság vallásosságát. A 10,23 millió lakos közül 6,04 millió ateistának vallotta magát, vallásosnak 3,29 millió. A csehországi hangulatra jellemző: felmérések szerint a cseh lakosság döntő része nem tartja hasznos intézménynek az egyházakat. Tekintettel erre, az egyházak befolyása az államra és a társadalomra csekély. Csehországnak továbbra sincs államközi szerződése a Vatikánnal, a cseh állam nem kíván előjogokat adni a katolikus egyháznak.

Románia, az ateisták pokla

Romániában tizennyolc egyházat ismer el az állam. Nincs államvallás, de a jogszabály külön megemlíti a román ortodox egyházat és „a többi történelmi egyházat” olyan intézményekként, amelyek fontos szerepet töltöttek be Románia történelmében. Románia lakosság csaknem 87 százaléka ortodox vallású.

Az elismert egyház státusára igényt tartó gyülekezeteknek a kulturális minisztériumnál kell kérniük elismerésüket. Ehhez bizonyítaniuk kell, hogy törvényes keretek között működnek legkevesebb 12 éve, és a legutóbbi népszámlálás szerint híveik az ország lakosságának legalább 0,1 százalékát teszik ki.

A román állam elvileg szekuláris, de a gyakorlatban az állam és az ortodox egyház intézményei gyakran összefonódnak. Például a négyévente újjáalakuló parlamentet a beiktatási ceremónián az ortodox pátriárka megáldja. Az egyházi adó beszedésében az állam nem vesz részt. Az állam kiegészíti a papok béreit. Az elismert egyházak igényelhetnek anyagi támogatást a román állam részéről intézményeik és ingatlanjaik fenntartására. A támogatást a román kormány vagy a helyi önkormányzat az elismert státusú egyházaknak híveik száma alapján osztja szét.

Az ortodox egyházban nincs hagyománya a szociális tevékenységnek, csak újabban kezdenek szociális programokat indítani. Ezért a Románia lakosságának 5 százalékát tömörítő katolikus egyháznak jelentősebb a szociális tevékenysége, mint az ortodoxnak. Romániában a legutóbbi népszámlálás szerint a lakosság mindössze 0,03 százaléka vallotta magát ateistának.

Oroszország: moszlim lesz a fele

Oroszországban az államnak és az egyházaknak a múlt század elején végrehajtott szétválasztását az 1997-ben elfogadott új törvény is rögzíti, de az állam viszonya elsősorban az orosz ortodox egyházzal jó, mondhatni bensőséges, s az egyház szerepe nő, a vallásosság terjed. Az egyes vallások és felekezetek híveinek a számát nehéz megbecsülni, mert ezt Oroszországban nem regisztrálják. A tavaly tartott népszámláláson, amelynek összesített adatait csak 2013-ban teszik majd közzé, nem is szerepelt vallásra vonatkozó kérdés.
2005-ben a lakosság valamivel több mint 50 százaléka az orosz ortodox egyház hívének, 7 százalék muzulmánnak, s összesen alig több mint egy százalék más vallások híveinek mondta magát. A vallást és az egyházat nem toleráló szovjet korszak után alig 8 százalék minősítette magát ateistának. Az előrejelzések szerint Oroszország népessége csökken, néhány évtizeden belül 100 millióra eshet vissza a mai több mint 140 millióról, s a hívő emberek fele addigra muzulmán lesz.

Nem hivatalos adatok szerint az ortodox egyház híveinek körében ma csupán elenyésző hányad: egyes becslések szerint mindössze 5, mások szerint 15-20 százalék gyakorolja rendszeresen vallását. Tény azonban, hogy a számos ortodox templom minden istentiszteleten megtelik hívőkkel, s máskor sem üres. A nyugati keresztény egyházak és szekták híveinek oroszországi száma elenyésző, amint a zsidók és az egyes kis népek által ma is követett vallások, például a sámánizmus híveinek a száma is.

Európa így szabályozza az egyházakat I. – Belgiumban kihalt a hit 

MTI/-mi- 

• Cimkék:
egyház törvény felekezet gyülekezet Ausztria Románia Szlovákia Csehország Oroszország

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére