A mély vallásosság 5-7 évvel hosszabbítja a várható élettartamot

A keresztény hit gazdasági előnyei

Giessenben, a keresztény közgazdászok találkozóján Farmer többek között a következőket mondta: – A vallástalanság ugyanúgy megrövidíti a várható élettartamot, mintha valaki 40 éven át minden nap egy doboz cigarettát szívna el. A hit jobb testi és lelki egészséghez vezet, emiatt az egészségügyben is számottevő megtakarításhoz vezet. Támogatja a becsületességet és a vagyonvédelmet, így csökkenti a korrupciót, feketemunkát és adócsalást.

Az istentisztelet egészségügyi hatásai

Egy hosszú távú amerikai vizsgálat eredményeként felismerték a tudósok, hogy a várható élettartam és az istentisztelet-látogatások gyakorisága között összefüggés van. A kutatók 8 éven át 21.000 18 és 89 év közötti nőt és férfit vizsgáltak, és megállapították: aki 20 éves korától heti egyszer istentiszteletre megy, 6,6 évvel nő a várható élettartama. A pozitív érzelmek és életöröm erősítik az egészséget és hosszabbítják az életet. A hit és az egészség összefüggéseinek vizsgálataiban pozitív eredményt mértek a műtét utáni felépülés, a betegséggel való megküzdés területén is. Így a keresztények kevesebb időt töltenek kórházban, ritkábban keresik fel a rendelőintézeteket, tehát jelentősen csökkentik a társadalombiztosítás költségeit.

Bernhard Grom müncheni valláspszichológus szerint a megélt vallásosságnak három pozitív hatása van: az istentiszteletre járók között általában kevesebb a dohányzó, a vallási közösségek segítő, támogató hátteret biztosítanak tagjainak, a vallási csoporthoz való tartozás az egyik legfontosabb szociális kötelék. Az istentiszteleteket gyakrabban látogató emberek szélesebb kapcsolati rendszerrel bírnak, több támogatást kapnak a tagoktól. Félelmeikkel is jobban tudnak bánni, valószínűleg az imádkozás miatt. Az egészséget inkább teremtési ajándékként fogják fel és ezért felelősségteljesen bánnak vele.

Még a gyereked is jobban jár, ha hiszel

Andrea Püttmann politológus szerző szerint a hívő emberek az életet a nem hívőkhöz képest gyakrabban tekintik „feladatnak, amiért minden erejükkel küzdenek, még akkor is, ha ez sokszor nehéz és fáradságos”. Az ateisták és egyháztagadók hajlamosabbak „az életben csupán az élvezeteket hajszolni és mindenért csak annyit tenni, amennyi éppen szükséges”. A templomba járó keresztények gyakrabban mutatkoznak segítőkésznek, teherbírónak, képzésorientáltnak és felelősségteljesnek, míg a nem hívők élményhajhászok, és viselkedésük inkább igényeik azonnali kielégítését célozza. Emellett a vallás abban is erősíti a szülőket, hogy gyermekeiknek jó képzést és jövőképet adjanak.

Tehát a templomba járók  pozitív hatással vannak a gazdaságra, a takarékosságuk elősegíti a gondoskodást jövőről, a hívőknek magasabb az önfegyelme a munkamorálban, a személyek tisztelete elősegíti a jó munkahelyi légkört és a vállalkozó szellemet, előrelépési lehetőséget. Aki  örök életben reménykedhet, higgadtabban próbálja az élet kríziseit legyőzni, mondta Püttmann.

(Forrás: livenet.ch)
 

-bcs-

• Cimkék:
pozitív gazdaság hit istentisztelet Andrea Püttmann valláspszichológus ateista Bernhard Grom

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére