Látják-e a fától Jézust?

A karácsonyfa és az örök élet

Már a régi görögök is ismerték a karácsonyfát – írhatta volna Karinthy Frigyes a múlt század elején. Ha nem is lett volna teljesen igaza, mindenesetre a középkori magyarság ezt a bizonyos életfát kincs néven is emlegette, és vázába rakta, hogy a szobát díszítse vele. Aztán jöttek, no nem a görögök, hanem a németek. A fenyőállítás szokását Németországból importáltuk, egészen pontosan az evangélikusoktól.

Örökzöld = örök élet?

A derék germán protestánsok ugyanis nem kevés szemfülességgel észrevették, hogy a fenyő télen is zöldellik, amikor a többi növény mind elhullajtja a leveleit, és látszólag meghal. A fenyő azonban ellenáll a hidegnek, miáltal a keresztény kultúrkörben az örök élet jelképévé válhatott, és a halál felett győzedelmeskedő Jézus ünnepkörébe került. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy a magyarok is szívükbe zárják a tűleveles fát. Nem csoda, ha a kreatív nép rögtön mondákat szőtt a fenyő köré.

A csallóközi magyarság egyik mondája úgy tudja, amikor Jézus a földön járt, el kellett bujdosnia a gonosz emberek elől. Először egy dús lombú fa alatt keresett menedéket, de az továbbküldte attól való félelmében, hogy ha nála találják meg, akkor mindkettőjüket elpusztítják. Jézus tovább próbálkozott a nagy, büszke fákkal, de mindenhonnan elküldték. Végül a fenyőfa alatt próbált elrejtőzni, aki nem tiltakozott ellene, Jézus pedig ennek köszönhetően megmenekült. A veszély elmúltával aztán megáldotta a fenyőt, hogy soha ne hullassa el a leveleit, amelyek eltakarták az üldözői elől.

Hála talán a legendának is, végül csak gyökeret eresztett a karácsonyfa tisztelete Magyarországon. Azt viszont nem lehet tudni, hogy mikor állították fel mifelénk az első karácsonyfát, mint ahogyan azt sem tudjuk megmondani, hogy ki büszkélkedhet az elsőség címével. Ezt ugyanis több főúri család is a magáénak mondja. Báró Podmaniczky Frigyes visszaemlékezéseiben azt írta, hogy hazánkban a fenyőfaállítást édesanyja, a németországi Jackendorfból származó Nostitz Erzsébet honosította meg, méghozzá az 1800-as évek elején. Egy másik forrás ugyanakkor azt állítja, hogy Mária Dorottya, József nádor felesége állított először karácsonyfát, 1820-ban, mégpedig Pest-Budán.

Karácsonyi hungarikumok

A tisztánlátást tovább nehezíti, hogy az első magyarországi óvoda létrehozójáról, Brunswick Terézről is ugyanezt mondják néhányan. Bárkié is legyen azonban az elsőség, tény, hogy a XIX. század második felére már az egész országban elterjedt ez a máig is élő szokás.
Nem árt tudni, hogy kezdetben nem volt elfogadott kánonja a fenyőfa illő díszítésének. Kezdetben puha vattafigurákkal dekorálták, később azonban, már a XX. század elején a keménypapírból kivágott angyalkák, a füzérek, lamellák, aranyozott dióhéjak is elterjedtek. Mi több, vannak jellegzetesen magyar karácsonyfadíszek is. Ilyenek például a szívet, huszárt, madarat, vagy pólyásbabát formázó mézeskalács bábuk.

Más karácsonyi hungarikumot is számon tartanak a néprajzosok. Ilyesféle szokás a betlehemezés, amely a szakemberek szerint a pogányságból megmaradt regölés szokásában gyökerezik. Őseink a téli napfordulón termékenységi rítust tartottak, ennek során a regősök, afféle házról házra járó hivatásos énekesek szórakoztatták a nagyérdeműt. E szokásról a lutheránus Heltai Gáspár 1552-ben akként nyilatkozott meg, hogy „a mi Urunk, Jézus Krisztus születése napján jön az ördögnek nagy ünnepe, a regélő hét. A sok duska italnak, a sok regélésnek nincsen semmi vége”. Aztán mégis csak vége szakadt ennek a szokásnak, hiszen a XVIII. században a helyét végérvényesen átvette a betlehemezés.

A betlehemezők közvetlenül karácsony előtt járták a falvakat, és némi harapni-, illetve koccintanivaló fejében bemutatták Jézus születésének történetét. A középkorban a Szent Család szálláskeresését, a pásztorok imádását, és a háromkirályok látogatását még a templomokban láthatták az emberek, később azonban ez a szokás onnan kiszorult. A betlehemezésnek aztán két fajtája alakult ki: a Dunántúlon és a Felső-Tisza vidékén bábfigurákkal, Erdélyben és az ország középső részén pedig élő szereplőkkel játszották el a karácsonyi történetet.
 

Jezsó Ákos

• Cimkék:
karácsony keresztény fenyőfa karácsonyfa Jézus magyar fa hungarikum

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére