Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-11-25 09:00:00

Megkezdődik Károlyi Bernát atya boldoggá avatása

A ferences, akit ávósok kínoztak halálra

Az ávósok által halálra kínzott ferences atya, Károlyi Bernát hivatalos boldoggá avatásának folyamata kezdődik meg vasárnap. Zsidókat mentett, Kínába vitte az Örömhírt, végül a politika ejtette csapdába.

A kommunisták hit elleni gyűlöletének 1944 és 1954 között áldozatul esett hét ferences vértanú, Károlyi Bernát és társai boldoggá avatási perének főegyházmegyei szakaszát november 27-én kezdi meg Erdő Péter bíboros a pasaréti templomban.


Halálra kínozták

Az év elején úgynevezett imakilencedet (egymást követő kilenc napon át tartó imádság) hirdetettek a ferencesek, melynek egyes állomásai a vértanúk életéhez kötődő települések, templomok. A pasaréti esemény e sorozat egyik stációja, ugyanis e templomból hurcolták el az ávósok 1949 novemberében Károlyi Bernát házfőnököt, korábbi kínai misszionáriust, aki 1954-ben az embertelen bánásmód következtében a börtönben halt meg.

Bernát atya az első világháborúban ferences tábori papként vett részt. Utána különböző ferences templomokban szolgált, amikor pedig a rendtartomány beindította a kínai missziót, ennek a nagy vállalkozásnak lett a vezetője. 1929-ben Paokingban telepedtek le a magyar ferencesek, ahol az evangélium terjesztése elsősorban karitászmunkán keresztül történt. Népkonyhákat nyitottak, időseket, betegeket ápoltak, árva gyermekeket fogadtak be.


Zsidókat mentett, kínai árvával tért vissza

Egy kínai árvával 1938-ban Bernát atya visszatért Magyarországra, és eredményesen fáradozott a kínai misszió anyagi háttérének biztosításán. A kínai árvával járta az országot, előadásokat tartott és gyűjtött a távol-keleti magyar misszió fenntartására. (A kisfiúból később ferences novícius lett, aki a szerzetesek 1950-ben történt szétszóratása után Amerikába szökött, és feleségül vette Bernát atya unokahúgát.)

P. Károlyi 1940-től a kecskeméti ferences rendházban házfőnökként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a kecskeméti zsidóság mentése. Dacolva az állami rendelkezésekkel, nem mondott fel a kolostor földszinti üzlethelyiségeit bérlő zsidóknak. Keresztelte őket, hamis dokumentumokkal segítette őket, amíg ez mentséget jelentett, majd egyeseket ferencesnek öltöztetve bujtott. Bejárt a gettóba vigasztalni, majd az elhurcolás napjaiban rendszeresen látogatta őket a vagonokban, és próbálta enyhíteni szenvedéseiket. Zsidómentő tevékenységéért a magyarországi rabbi kar a holokauszt 60. évfordulóján emlékfát ültetett tiszteletére a kecskeméti ferences templom kertjében.

Az orosz front közeledtével a város polgári vezetői elmenekültek, gyakorlatilag Bernát atya vette át a város irányítását, és segítette a délvidéki menekülteket. Az új kommunista diktatúra embertelenségei ellen szintén felemelte a szavát, ezért üldöztetésnek volt kitéve. 1945 júliusában néhány napra be is börtönözték.


Politikai dimenziók

A Barankovics-párt színeiben 1947-ben országgyűlési mandátumot szerzett, melyről azonban lemondott más javára. Mikor Kecskeméten már politikailag lehetetlenné vált a helyzete, a rend Pasarétre nevezte ki házfőnöknek. Itt a gyerekek támogatásáról volt híres. Bátorította őket, hogy a hitoktatás fakultatívvá válása és az iskolák államosítása után is álljanak ellent a materialista eszméknek, és családjukkal együtt maradjanak hűségesek a hitükhöz. Egy ilyen témában elmondott prédikációja után hurcolták el 1949 adventjében. Vallatás közben nagyon megkínozták, és koncepciós perben börtönre ítélték.

Rabtársait saját szenvedése ellenére midig vigasztalta, bátorította, mondogatva nekik, hogy ne adják fel, mert „itt is velünk van az Isten, és még ebben a pokolban sem hagy el minket”. A pokol kapujában maroknyi mennyország volt a jelenléte – így emlékeztek rá, akik a börtönben találkoztak vele. A súlyos bántalmazások következtében 1954. március 2-án halt meg a budapesti rabkórházban. Jeltelen sírba temették, nyughelyét mindmáig nem sikerült azonosítani.


Szerdahelyi Csongor

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.