Az uzsorát a hitújítók is tiltották

„A munka megbecsülését hirdeti ma is a reformáció”

A munka megbecsülését hirdeti ma is a reformáció – írta Czibere Károly közgazdász az MTI-hez az MRE kommunikációs szolgálata által vasárnap, a reformáció ünnepéhez kapcsolódóan eljuttatott nyilatkozatában. A szakértő hangsúlyozta: bizalom hiányában mindenki az államtól várja, hogy alkosson jogszabályokat az emberek védelmében. Az állam ezt megteszi, de „egyáltalán nem jó”, hogy mindent szabályoz. 

Kodácsy Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) lelkésze, ökogyülekezet-szervező kifejtette: Kálvin Jánosnak, a református egyház alapítójának „megengedő hozzáállása” a kamathoz hozzájárult a kapitalizmus korai fejlődéséhez. Kálvin azt mondta, hogy a kamatnál „az aranyszabályt kell alkalmazni”, vagyis a hitel- és a betéti kamatnak nagyjából azonos szinten kell lennie. Rámutatott: az uzsora, azaz a másik teljes függésbe taszítása volt az, amit minden reformátor tiltott, és ehhez képest próbálták mérni a tisztességes kamat mértékét. Luther Márton, a reformáció elindítója először elutasította a kamatszedést, majd „belátta, hogy a gazdaság egyik motorjáról volt szó már akkor is”, így mintegy 5-6 százalékos kamatot engedett meg – tette hozzá. 

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte: a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság mára bizalmi válsággá alakult át. A lehetséges fizetési problémák miatt nem bízik meg a kereskedő ügyfelében, nem bíznak meg egymásban a vállalatok, kritikus szintre csökkent a bankokkal szembeni bizalom, és – éppen a görög válsághelyzet miatt – már az államokba vetett bizalom is elillant. A válság a társadalom minden szintjén jelentkezik, „nekünk keresztényeknek kell ezen a korláton elsőként túllépnünk” – mutatott rá. 

Szűcs Ferenc teológus professzor, a KRE rendszeres teológiai tanszékének vezetője azt mondta: az erkölcsbe beletartozik a közterhek vállalása, valamint a közélet megtisztulása és átláthatósága, utóbbi része, hogy „a törvények valóban ésszerűek és megtarthatók legyenek, és ne sújtsák azokat, akik alapjában véve tisztességesen akarnak élni.” Keresztény szempontból az a gazdasági rend tekinthető leginkább „optimálisnak”, amely úgy működőképes, hogy mégsem embertelen, azaz jól működnek azok a fékek, amelyek nem engedik gátlástalanul elszabadulni és embertelenné válni. Elvileg a szociális piacgazdaság tűnne működőképesnek – vélekedett. 

Kálvin „a megszentelődésben látta a hit gyümölcseit, nem a gazdasági prosperitásban”, Genfben a szegénység megszüntetéséért indított harcot. A szabadversenyes kapitalizmusnak és a piacgazdaság mindenhatóságának semmi nyoma nincs a protestáns etikában, sőt éppen ettől szakadt el – összegezte. 

mti

Nyitókép innen.

• Cimkék:
református válság gazdaság keresztény

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére