Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Balavány György blogbejegyzése
2010-10-22 18:15:00

Üdv, Olvasó!

Amikor szóltam a kollégáimnak, hogy írom ezt a cikket, azt mondták: írjak meghatót, nehogy meghatót írjak, legyen benne Isten neve, maradjon ki Isten neve, legyen komoly, legyen derűs, legyen filozofikus, legyen személyes, és legyen inkább tárgyilagos. Emese utólag hozzátette, legyen laza is. Hát jó, akkor ahogy jön. Az elmúlt húsz év kinevelt egy generációt, melynek a beszéde, gondolkodása, viselkedése csupa harci reflex, gyűlölet és gyanakvás. (Ez volt a tárgyilagos rész.)

Hosszú, háborús időszak volt ez, aminek legvéresebb részét a jobboldali lövészárokban hasaltam végig. Örülök, hogy vége. Remélem, hogy vége. Azt akarom, hogy vége legyen. Mert az nem mehet tovább (ez a komoly rész), hogy mállékony, hamis identitásokba zárkózzunk egymás elől.

Ami engem illet, nem vagyok többé jobboldali. (Ez már a személyes rész.) Nem is szeretnék jobboldali Magyarországon élni. Azon szeretnénk dolgozni a munkatársaimmal, hogy akik ebben a hazában élnek együtt, és nagyjából ugyanazok a problémáik (ez a megható rész), ne ilyen meg olyan oldaliak legyenek többé, és ne ilyen meg olyan isták, hanem csak emberek legyenek, akik jé, észreveszik egymást. 

És az jó lesz.

Nem fogjuk megváltani a világot, persze, mert azon már túl vagyunk. 

Egyébként pedig, hogy a Névről is szóljak: a mi lapunk alkotmányából, ami legyen ez az írás, nem maradhat ki, akit nem mondunk csak úgy. De nem is lehet benne, mert nem lehet benne semmiben. Mi vagyunk őbenne, mindenestől, mindannyian. (Filozófia kipipálva.)

Most akkor elkezdjük, mindenféle pátosz nélkül, ahogy a nagy dolgokat kezdeni illik.

Balavány György

főszerkesztő 

Balavány György összes blogbejegyzése


Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.