Mi a közös a keresztényekben?

A keresztények egysége tanítás kérdésében nem alapulhat kompromisszumon, hiszen az igazság egy, az, ami, és a kompromisszum az igazság kérdésében egyenlő a hazugsággal. Ám Peter Kreeft, Amerika talán legbefolyásosabb katolikus filozófusa, egységet lát a keresztények között – protestánsok, katolikusok és keletiek között – a következő kérdésekben.

1. Isten örök, természetfeletti, mindenható, személyes, szerető és igazságos Teremtő. Isten nem egy immanens kozmikus erő, amiből kialakult (evolválódott) a természet és az ember.

2. Isten képes csodákat tenni (a tudomány nem cáfolta a csodák lehetőségét). Az igaz hithez legalább e három nagy csoda elfogadása szükséges: a megtestesülés, a feltámadás, és a hitből való újjászületés csodái.

3. A mennyország valóban létezik. A mennyország nem a jó földi dolgok összessége.

4. Isten valóban szeret engem, és ez nem csak egy hasznos vallásos érzelem, ami megszabadít a szorongástól és a félelemtől.

5. Krisztusban Isten megbocsátja a bűneimet. A bűn nem egy idejét múlt fogalom, hanem valóság. Jézus pedig nem egyszerű emberi példakép, hanem Megváltó (a bűnből vált meg).

6. Jézus öröktől fogva Isten. Ő nem olyan értelemben isten, ahogy mind „isteniek” vagyunk – isten részei – bizonyos panteista és gnosztikus filozófiák szerint.

7. Jézus fizikailag feltámadt a halálból. Ez nem mítosz vagy szimbólum egy lelki folyamat leírására, hanem történelem.

8. Újjá kell születnünk, hogy Isten a mi Atyánk legyen. A megváltás nem automatikus. Az újjászületettek Isten fogadott gyermekei és Jézus társörökösei. Aki nincs újjászületve csak képletes értelemben Isten gyermeke, mint teremtménye, de nem örökös attól még, hogy szép emberi életet él.

9. A Biblia isteni szó hozzánk, és nem emberi szó Istenről. Isteni tekintély van az Írások mögött. Az Biblia üzenete világosan érthető német modernista teológusok kommentjei nélkül is.

10. Végül, Jézusban valóban Istennel találkozom. Ha kérem, hogy Úr legyen az életemben, Ő ezt valóban megteszi, és ez nem csak egy „vallásos élmény”.

Kreeft szerint, ha ezekben a kérdésekben egyetértünk, akkor a legfontosabb értelemben már egységben is vagyunk: nem a tanítás egészében, hanem Krisztusban. A keresztények egysége ebből a középpontból kiindulva látszik megvalósulni – ez most történik. Isten éppen úgy segít most is, mint minden helyzetben, ugyanis Istennek egy válasza van az összes kérdésünkre: Jézus Krisztus.

William Lane Craig, a kortárs evangéliumi hitvédelem élvonalából, szintén egységet lát a keresztények között az alapvető tanításbéli kérdésekben, és ez azért nagyon fontos, mert – mint mondja – az igazságok Jézusról elválaszthatatlanok magától Jézustól. Vagyis, aki doktrinális kérdésben súlyos tévedésekhez ragaszkodik, félő, hogy nem is az igazi Jézusban hisz. János apostol ezt írja: „Aki ezen túlmegy, és nem marad meg Krisztus tanításában, nem mondhatja magáénak az Istent. De aki kitart a tanításban, az Atyát is, a Fiút is magáénak mondhatja” (2Jn 1.9). Ám az elsődleges kérdésekben, Craig is úgy véli, hogy az igaz hitet katolikusok és protestánsok egyaránt őrzik.

A másodlagos kérdések pedig, nos, másodlagosak – vagyis nagyon fontosak, és kompromisszum nélkül kell keresnünk ezekben is az igazságot –, ám megvitatásuk nem mehet az elsődleges hitigazságokból fakadó kötelezettségeink kárára. Hogy mik is ezek, azt jól tudjuk: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat” (Lk 10.27). „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban" (Mk 1.15). „Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa!” (Mt 10.7).

Nyitókép innen.

Szerdahelyi Miklós összes blogbejegyzése

• Cimkék:
keresztény egység hit igazság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére