Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szabados Ádám blogbejegyzése
2011-11-25 22:00:00

Michael Horton válasza Roger Olsonnak

Jó az Isten vagy mindenható?

A kálvinisták azt vallják, hogy Isten előre elhatározott céllal döntött úgy, hogy megengedi a gonosz dolgokat a világban.

Justin Taylor blogjában olvastam egy rövid, de annál érdekesebb gondolatmenetet. Taylor bejegyzésének Michael Horton református teológus új könyve adta az apropóját, melyben Roger Olsonnal száll vitába. Roger Olson a „nyitott teizmus” (Open Theism) teológiai irányzat egyik képviselőjeként írt könyvet a kálvinizmus ellen Against Calvinism címmel. A „nyitott teizmus” istenképe olyan Teremtő, aki maga sem ismeri a jövőt (hiszen a jövőt a teremtmények szabad akarata határozza meg, melyet még Isten sem befolyásolhat döntő módon). A „nyitott teisták” élesen szembenállnak a kálvinista teológiával, melyben minden Isten rendelése alapján létezik és történik. Roger Olson azt állítja, hogy a kálvinista teológiában Isten erkölcsi szörnyeteggé lesz, akit alig lehet megkülönböztetni az Ördögtől. Michael Horton új könyvében (For Calvinism) válaszol Olson felvetésére.

Horton egyetért azzal, hogy bármely nézet, mely Istent a gonosz szerzőjévé teszi, az imádatunk tárgyát erkölcsi szörnyeteggé változtatja. Azonban Horton szerint az az Istenség ugyanennyire visszataszító, amelyik kezeit tördelve megengedi ugyan, hogy borzalmas dolgok történjenek, de azokkal igazából semmilyen nagyobb célja nincs. Az előbbi esetben Isten mindenható, de nem jó, az utóbbiban egyik sem: se nem mindenható, se nem jó.

Ha igaznak fogadjuk el azt az állítást, hogy Isten megengedi, hogy gonosz, bűnös dolgok történjenek a világban (tehát úgy dönt – bármennyire vonakodva is –, hogy megengedi ezeket), az egyetlen vigasztalást az jelentheti nekünk, ha elhisszük, hogy Isten soha nem engedte volna meg ezeket a rossz dolgokat, ha korábban nem döntötte volna el a célját is annak, hogy miért engedi ezeket megtörténni, és nem döntötte volna el azt is, hogy hogyan fogja a gonoszt saját dicsőségére és a mi javunkra felhasználni.

Horton szerint a Szentírás éppen ezt a vigasztalást nyújtja, és ez a kálvinista istenkép egyik alapvetése is. A kálvinisták azt vallják, hogy Isten előre elhatározott céllal döntött úgy, hogy megengedi a gonosz dolgokat a világban. Isten nem szerzője a bűnnek, de a bűnt céllal engedi meg, és ezt a célt el is éri. Horton szerint éppen az tenné Istent szörnyeteggé, ha előre elhatározott cél nélkül engedné, hogy a gonosz létezzen. Nem a kálvinista istenkép teszi Istent szörnyeteggé, ellenkezőleg, inkább Olsoné, és azoké, akik megkérdőjelezik Isten tökéletes szuverenitását.


A szerző további írásai itt olvashatók.

Szabados Ádám összes blogbejegyzése

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.